Az alapító

az alapítóAz alapító (The Founder), rendező: John Lee Hancock, szereplők: Michael Keaton, Nick Offerman, John Carroll Lynch, B.J. Novak, Laura Dern, Linda Cardellini, amerikai életrajzi dráma, 115 perc, 2017 (12)

az alapítóI’m lovin’ it, I’m stealin’ it!

Ha azt mondják Mekis-film, akkor leginkább a Super Size Me ugrik be mindenkinek, ami kritikusan rámutatott a világ legismertebb étteremláncának káros hatásaira. Mielőtt azonban mindenki elhízna az aranyló sültkrumplitól és a duplasajtburgerektől, érdemes megnézni, hogyan is kezdődött minden. Igaz történet alapján mutatja be Az alapító Michael Keaton főszereplésével azt a korszakot, amikor a McDonald’s életre kelt és meghódította a világot úgy, hogy az eredeti ötletgazdáknak már rég semmi közük nem volt a leghíresebb hamburgerekhez.

1954-ben indítják a sztorit, ahol megismerjük Ray Kroc-t (Michael Keaton), aki már túl van élete nagy részén, de még mindig várja azt a bizonyos áttörést. Tipikus porszívóügynökként járja Amerikát, aki éppen turmixgépeket akar eladni, de többnyire csak süket fülekre talál, miközben a házassága már esik szét, de úgy gondolja, hogy kellő kitartással nincs szüksége tehetségre, csupán jó időben kell jó helyen lennie. Meg is történik a csoda, megismerkedik a McDonald testvérekkel (Nick Offerman, John Carroll Lynch), akik szokatlan újítást vezettek be a hamburgerezőjükben. Szűkítették a kínálatukat, elhagyták a tányér és az evőeszköz szolgáltatását a kaják mellől és kifejlesztettek egy konyhai módszert, ami meggyorsítja az ételek elkészítését és így a vevőknek 30 perc helyett 30 másodpercet kell várniuk az ebédjükre. Ez volt a gyorséttermek alapdarabja, amiben Ray Kroc meglátja a lehetőséget és fel is veti a McDonald testévereknek a franchise ötletét, akik vonakodva bár, de belemennek, viszont szigorú szabályokat szabnak, hiszen ők kifejezetten családias hangulatot kívánnak sugározni az éttermeikben és minőségi ételeket akarnak gyártatni. Ray Kroc belekezd a munkába és tulajdonképpen ellopja a testvérek álmát és egy idő után nem törődik a megszabott feltételekkel (tej helyett tejpor). Teszi mindezt profitorientációból és olyan lelkesedéssel, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem szerzi magának az egész McDonald’s-ot.

az alapítóAz ilyen életrajzi történetek cselekménye valójában nem túl tekervényes, két mondatban felvázolható és akár egy laza mozdulattal a Wikipédián is fellelhetjük. Ez a sztori azért érdekes, mert valószínűleg kevesen hallottak róla és az is jó, hogy sem megkedveltetni nem akarja velünk a McDonald’s-ot, sem megutáltatni. Az üzletláncot itt csupán kellékként használják. Egy kicsit több humor lehetett volna benne, mert ritkán megcsillant, de ezek a színészek többet elbírtak volna. A számokkal, amik az étterem fejlődését és bevételét írják le, szinte egészen sokkolóak. A majd két órás filmben alig voltak unalmas részek, pedig simán elmesélhették volna rövidebben is, de ez a plusz idő valószínűleg a drámának volt szánva, ami nem ütött nagyot, de képes volt hangulatot teremteni. Most nem éreztük soknak azt a rengeteg amerikai zászlót, ami meglobban a jelenetekben, hiszen a meki szinonimája Amerikának és Amerika pontos definíciója ezeknek a porszívóügynököknek akik gyorsan és alaposan akartak meggazdagodni bármi áron. Karakterfejlődés nem sok van, de nem is vészesen indokolt, sokkal érdekesebb megfigyelni, hogy a kitartásból hogyan formálódik kapzsiság, ami hirtelen okossá teszi az embert. Persze az, hogy ésszel szeg szerződést még nem mentesíti az alól, hogy valójában iszonyatosan szemét alak, de a film nem is akar ítélkezni.

Michael Keaton csípőből hozta a szerepet, Nick Offermant alig ismertük meg a Városfejlesztési osztályos bajsza nélkül, de ő volt a legjobb mellékszereplő és volt benne valami iróni, hogy B.J. Novak egy olyan üzletember karaktert hozott, amit a The Office-ban mindig csak erőltetni próbált.

Nem egy korszakalkotó filmről van szó, életrajzinak vékonyka, de valóban érdekes volt és egy kifejezetten olyan téma, aminek az ember nem néz utána, de egészen más érzés lesz úgy elsétálni mostantól egy McDonald’s mellett, hogy tudjuk a történetét. Nem lesz se rosszabb, se jobb, de egy tapasztalattal több.10_7

Hozzászólások

hozzászólás

You may also like...