Nathalie második élete – kritika


nathalieNathalie második élete (La délicatesse) r.: Stéphane Foenkinos, David Foenkinos, sz.: Audrey Tautou, Francois Damiens, Bruno Todeschini, francia-svéd romantikus vígjáték, 108 perc, 2012

Csak Nathalie és Yoko Ono

Amelie-ről nehéz lejönni, vajon mikor jön el az a rész, hogy a színésznőt leválasztjuk a tíz évvel ezelőtti szerepről…
Egy szép-szomorú hangulat ez a film, még akkor is könnybelábad, amikor megnevettet. Az életben a dolgok a legritkábban ideálisak, óriási bölcsesség. Amikor meg mégis, akkor sem tartanak örökké. A szépfiúval tartó bel amour pour l’éternité nem életszerű opció. De az idő, a dög, nathalie második életenem áll meg, hogy a fájdalmunkba örökké bezárkózhassunk. Nathalie (Audrey Tautou), a tökéletes férj halála után nem kezd új életet, csak folytatja a régit, ahogy lehet. Aztán egyszer csak, véletlenül megcsókolja a kollégáját, aki ezért haladéktalanul bele is szeret azon nyomban. (Ezt el is várjuk minden fiútól, by the way.) Az alkotókkal készült MTI interjú szerint a csókjelenet megdöbbenése valódi, nem mondták meg a színésznek előre, hogy Audrey Tautou meg fogja csókolni.

Mivel Nathalie jelen esetben a Coca-Cola a sivatagban, Marcus (François Damiens) meg a legnagyobb jóindulattal is csak olyan cukin szerencsétlen, vállalatilag is óriási a hírértéke a románcnak.  Minden rendes munkahelyen ugyanazt jelenti a menjünk kávézni + jelentőségteljes összenézés. És ha valakivel kétszer együtt ebédelsz, a többiek szerint már jártok. Az alá fölé rendelt viszony meg alapból integrity. Külön szeretném felhívni a figyelmet az irodára, ahol ezek dolgoznak, a papírdossziék… az Ikeához se adnék be cv-t.

Akinek volt már olyan szerelme, akit a világ nem tudott feldolgozni, hogy ezt most hogy, az már megtapasztalta, hogy milyen szemekkel néznek a barátok, amikor bemutatod. Még te is tudod, hogy kaphatnál szebbet, csak épp nem ez a szempont. Nagyon szerettem azokat a részeket, amikor első nekifutásra nem esik le, hogy igen ő az. A suta fiú, aki a bezárt szívű lány szerelme lett. És senkinek semmi köze hozzá, amúgyis.
A nagyon őszinte élethelyzetek, a rengeteg kedves pillanat, a lényegretörő mondatok, a nekem is van olyan ikea ágyneműm feeling, a finom Emilie Simon zenék, a kiszámíthatatlan dolgokat művelő mókás páros, a stílus amibe Audrey-t öltöztetik, a végén az a pár szentimentális mondat, mind jó ok arra, hogy megnézzük ezt a filmet. Csak simán az élet dolgairól szól, miközben a kivilágított Eiffel torony a háttérben giccses képeslap hangulatban nyomul.75

az egyik legszebb dal…

Weboldal: www.directone.hu

Facebook: www.facebook.com/DirectOne

Instagram: www.instagram.com/directonehu/DIRECT ONE Logo Colour RGB

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A holló - kritika
Következő cikk Ki rendezze a Deadpoolt?

No Comment

Leave a reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .