Ne zavarjatok!


 Calvier

Ne zavarjatok! (Une heure de tranquillité), rendező: Patrice Leconte, szereplők: Christian Clavier, Carole Bouquet, Valérie Bonneton, Rossy de Palma, francia komédia, 79 perc, 2014. (12)

Ne_zavarjatokA nyugalom ára

Florian Zeller napjaink egyik legismertebb francia színdarabírója, így ő sem kerülhette el a megfilmesítést. Michel Leproux csak egy óra nyugalmat kér, de erre esélye sincs. Christian Clavier a tőle elvárható profizmussal állt hozzá a szerephez, nem rajta múlott.   

A középkorú fogorvos, Michel Leproux (Christian Clavier) igazi zenebolond. Mikor megtalálja kedvenc lemezét, siet haza, hogy meghallgathassa méregdrága kütyüjén, mielőtt legjobb barátjával találkozna. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a felesége éppen most készül egy fontos bejelentésre, megjelenik a polgárjogi aktivista (értsd: munkanélküli) fia és a makacs náthával küzdő bejárónő, az anyja és a szeretője állandóan hívogatják telefonon, a vízvezeték szerelő nekiáll szétverni a falakat, az egyik szomszéd pedig a Szomszédok Napja alkalmából zenés-táncos összejövetelt szervez, amibe őt is be akarja vonni. Ahogy telik az idő, Leproux egyre jobban kapaszkodik ebbe az egy órába, bármeddig hajlandó elmenni, hogy megkaphassa. Kész őrület.
Amitől abszurd az egész, hogy bár Leproux tényleg egy tapló, akit saját örömén kívül senki és semmi más nem érdekel (még a lemez címe is erre utal), elkezdtem sajnálni és szurkoltam neki, mert azért mégis csak hétvége van és az egy óra nyugalom mindenkinek jár. Ráadásul ezek az emberek még Coelhonál is kivernék a biztosítékot, annyira idegesítőek. Szórakoztatónak éppenséggel szórakoztató, ami a színpadon működik, az igazából a vásznon is, csak nem ad semmi pluszt. Egyrészt a cselekmény szinte teljesen a lakásban játszódik, másrészt a színészi játékon van a lényeg és ebből a szempontból nem látok égbekiáltó különbséget abban, hogy honnan vesz a kamera.  A sztori meg ugye adott. Clavier úgy jó, ahogy van, de a bejárónőt alakító Rossy de Palmat is szerettem. A befejezés annyira banális, hogy éppen ettől működik. Egyszerűen meglépték azt, amit elvártunk. A szinkron nem mindig veszi fel a ritmust, de a szándék mindenképpen értékelendő, egy feliratos változathoz gyorsolvasó tanfolyamot kéne végeznünk.

10_5

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A Lazarus hatás
Következő cikk Spielberg is szereti a régi filmeket