Tíz remek mozi, ahol egy filmrendező a főszereplő


rendezok filmekbenA sok száz dolog közül, ami megihleti a filmkészítőket, pont a saját munkájuk lenne kivétel? Hát persze, hogy nem. Összegyűjtöttünk olyan filmeket, ahol akasztják a hóhért, vagyis magát a rendezőt állítják a történet középpontjába, a direktori lét minden csillogását és persze az árnyoldalait is bemutatva, hol humoros, hol pedig komorabb köntösben.

Csapnivaló (Living in Oblivion)

Aki valaha dolgozott a médiában az tudhatja, hogy egy forgatás során a dolgok sokszor ott romlanak el, ahol csak tudnak. Már-már törvényszerű és kellemetlen, kivéve, persze ha vígjáték formában, iróniával megspékelve, ráadásul Steve Buscemi főszereplésével tapasztaljuk meg, hogy milyen is elsőfilmes rendezőnek lenni.

Hollywoodi történet (Hollywood Ending)

Woody Allen mindig is imádott önmagára reflektálni a filmjeiben, és most sincs ez másképp. Mihez kezd egy szebb napokat is látott rendező, ha lehetőséget kap egy kasszasikernek ígérkező mozi elkészítésére? Természetesen elvállalja a melót, még akkor is, ha az ex-nejével és annak szeretőjével kénytelen együtt dolgozni, mert hát ennél rosszabb már úgysem lehet. Legalábbis addig nem, míg az említett direktor meg nem vakul egy nappal a forgatás kezdete előtt. Megszokott Woody Allen-féle agymenés, ami semmi máshoz nem hasonlítható.

Amerikai éjszaka (La nuit américaine)

Francois Truffaut Oscar-díjas drámája a filmkészítés nehézségeiről és a mozi csodájáról erősen ajánlott darab mindenkinek, aki szeretne belátni a színfalak mögé, és elgondolkodni azon, hogy mennyi személyes érzelem és feszültség rejlik egyetlen filmalkotás mögött.

Csillagporos emlékek (Stardust memories)

Egy újabb Woody Allen alkotás, ezúttal kissé sötétebb hangvételben. Sandy Bates rendezőt mindenki a vígjátékairól ismeri, amikor azonban egy komolyabb mondanivalójú filmet szeretne megvalósítani, kivívja magának a nézőközönsége haragját, ő maga pedig három különböző nő segítségével próbálja elfojtani bánatát. Ez persze mit sem segít, sőt Sandy csupán még súlyosabb kérdésekkel találja magát szemben az életét illetően.

Mindhalálig zene (All That Jazz)

Sokan vannak, akik imádják a pörgést, a munkával járó folyamatos nyüzsgést. Így van ezzel Jon Gideon Broadway-rendező is, egészen addig, míg egy túlhajszolt napon fel nem adja a szíve. Ez azonban még csak a kezdet, egy elhivatott művész ugyanis még a halál kapujában is élete legnagyobb alkotását látja. A Mindhalálig zene vérbeli musical a műfaj egyik legjobb direktorától, Bob Fosse-tól, Roy Scheider élete alakításával, elnyerte az Arany Pálmát Cannes-ban és 4 Oscar-díjat is bezsebelt.

Fergeteges forgatás (Bowfinger)

A Fergeteges forgatás röhejesen jó példa arra, hogy milyen őrületben élik mindennapjaikat a filmkészítők. Persze itt azért egy csöppet eltúlozva, egy mindenre elszánt rendezővel (Steve Martin), főszerepben egy hatalmas filmcsillag ütődött dublőrével (Eddie Murphy) és egy jórészt illegális bevándorlókból álló stábbal. A moziban látható spórolási megoldásokat, csak saját felelősségre hasznosítsa mindenki.

8 ½

Fellini klasszikusa volt a legelső rendezői önvallomás (Mastroianni csodálatos előadásában), ami teljes őszinteséggel mutatta meg a világnak a direktori lét árnyoldalait, és egy a mai napig a legnagyobb filmesek között számon tartott filmes szorongásait. Igazi klasszikus, ami kötelező néznivaló minden mozirajongónak, hobbi és profi filmesnek egyaránt.

Ed Wood

Nem csak jó rendezők léteznek, ezt minden moziba járó megtapasztalta már, Edward D. Wood Jr. pedig talán a rosszak „legjobbja”. Mind a mai napig az övé például a filmtörténelem egyik legborzalmasabbnak titulált filmje, és mégis, a nem túl fényes munkásság ellenére, ennek a mérsékelten fényes, ámbár annál lelkesebb hollywoodi csillagnak az életéből roppant szórakoztató filmet hozott össze az álomgyár egy másik csodabogara, Tim Burton.

A katasztrófaművész (The Disaster Artist)

James Franco rendezte és alakította is a főszerepet A katasztrófaművészben, ami minden idők legsikeresebb filmkatasztrófájának elkészültét mutatja be. A The Room-ot dirigáló Tommy Wiseau neve oda is kerül majd Ed Wood mellé, tehát, ha úgy vesszük, híres lett.

+1 Anyám mozija

Miközben a társadalmi problémákat feszegető, sikeres rendező, Margherita (Margherita Buy) a legújabb filmjét (Noi siamo qui – Itt vagyunk) forgatja, édesanyja kórházban fekszik. A forgatás sem zajlik zökkenőmentesen, a filmhez ugyanis sikerült leszerződtetni az olasz származású hollywoodi sztárt, Barry Hugginst (John Turturro ritkán játszik olasz nyelven és a film legtöbb jelentében improvizál), aki igazi pojácaként viselkedik. Margherita próbálja kézben tartani mind a saját életét, mind a filmet (a stábot), de érezhetően túlvállalva magát félő, hogy összeomlik.
Nanni Moretti előző filmje, a Van pápánk! forgatása közben vesztette el az édesanyját, ezt az érzést írta bele az Anyám mozijába napjaink egyik legnépszerűbb olasz színésznőjének főszereplésével. Cannes-ból elhozta az ökumenikus zsűri díját, és jelölték az Arany Pálmára.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Tarantino Star Trek mozit rendezhet - Szavazd meg a legérdekesebb párosítást!
Következő cikk Chris Pratték floppyn töltik fel a Jurassic World folytatásának trailerét