Egy Nolan filmet mindig nagy várakozások előznek meg, az idén kialakult helyzet pedig csak olaj volt a tűzre. Ezért aztán különösen ki voltunk már éhezve egy olyan filmélményre, amilyennek a Tenet mutatta magát, de hogy jól is lakunk-e vele, esetleg kérünk-e repetát, vagy netán a „séf” nem a mi ízlésünkre főzött, azt mindenkinek magának kell eldöntenie. Nolan bizonyára megnyalta mind a tíz ujját, mi meg emészthetjük a látottakat. Mind pozitív, mind negatív értelemben.