Boldog idők – kritika

Mintha Nicolas Bedos megcsinálta volna a Volt egyszer egy Hollywood európai változatát, emléket állítva a hippikorszaknak, a fiatalságnak, a korlátlan lehetőségeknek és a szabadságnak. A műfaját tekintve a Boldog idők okos vígjáték, már ha létezik ilyen. A hetvenes évekbe repít minket vissza, amikor Daniel Auteuil és Fanny Ardant talán még menőbbek voltak, mint napjainkban.