Paul Thomas Anderson egy elég személyes alkotással utaztat el minket Hollywood északi szomszédjába és 1973-ba, melyet fiatalkora, egy gimis fotózás, egy gyerekszínészként ismertté vált régi jó barátjának története és Tarantino ihletett. A Licorice Pizza szépen ráérősen, amolyan epizódról epizódra haladva ad betekintést a korszakba, de külsősként nem túl sok kapaszkodóval. Ezért jön kapóra, hogy főszereplőink nem sülnek föl debütálásaikkal, így aztán ifjúsági filmként a közeg beható ismerete nélkül is működik.