Shakespeare születésének és halálának pontos dátuma máig heves viták tárgya a különböző naptári számítások miatt, de abban egyetérthetünk, hogy az ő művei (vagy éppen élete) is jócskán hozzájárultak a filmművészethez. Gondoljunk csak Kenneth Branagh szöveg- és korhű adaptációira, Baz Luhrmann kortárs közegbe helyezett, szövegében is huszadik századi Rómeó+Júliájára, a 10 dolog, amit utálok benned és a West Side Story alaptörténetére, vagy éppen a hat Oscar-díjas Szerelmes Shakespeare-re.
Barry Purves az angol stop-motion animáció egyik kiemelkedő alkotója, aki sokévnyi gyerekműsor-gyártás után, 1989-ben készítette el az első filmjét, amit írt, rendezett és animált is egyszerre, Next címmel. A Next egy öt perces rövidfilm, amiben Shakespeare 37 történetét dolgozza fel, mindezt az író saját előadásában egy jelenkori színpadi meghallgatáson. A kisfilm középpontjában a testbeszéd áll, Purves a bábanimáció lehetőségeit és határait járja körül, hogyan tudja egyetlen báb elmesélni csak a testével és néhány kellékkel Shakespeare közel negyven történetét, ráadásul öt percbe sűrítve mindezt. A meghallgatást vezető figura hangját egyébként Sir Peter Hall, angol színházi- és filmrendező adja, aki a Royal Shakespeare Company alapítója is.
Egy kis érdekesség a Tim Burton-rajongóknak: a Támad a Mars földönkívüli ellenségeit bábfiguráknak tervezték, rájátszva a bábok önleleplező, tökéletlen, közel az ezredfordulóhoz már nevetségesnek ható kinézetére, ezzel fejet hajtva Ray Harryhausen munkássága előtt (Burton ugyanis nagy rajongója). A projekt vezetésére Barry Purves-t kérte fel a rendező, el is kezdték a figurák gyártását, de végül a magas költségek miatt úgy döntött a stúdió, hogy mégis CGI-t használnak a kis zöld emberkék megformálásához. Purves vezette egyébként Peter Jackson King Kong című filmjének látványtervező brigádját is.
A rendező már többször járt Magyarországon, 2011-ben és 2012-ben is tartott workshopot a MOMÉ-n, és 3 oktatókönyve is jelent már meg a stoptrükk animáció témájában.
No Comment