Fejlesztő: KRUMB Games; Kiadó: Judatone Studios; Platform: PC
Az elmúlt években hatalmas népsűrűségnek örvendenek a retro FPS-ek, de megesik, hogy olykor hiába tűnik remeknek a koncepció vagy látványos a műfaj iránti lelkesedés, valahol mégis kisiklik a dolog. A Mekkablood: Quarry Assaulttal pedig valami hasonló történt.
A Mekkablood: Quarry Assault története szerint 2082-ben járunk és egy korábban kamionsofőrként szorgoskodó robojockey szerepében találjuk magunkat. Egy kapzsi cég megpróbálja erővel rátenni a kezét Bill bányájára (ahol a 21. század nélkülözhetetlen energiaszükségleteit állítják elő) és az együttműködés hiányában túszul ejtette a barátnőjét. Innentől fogva azt hiszem, könnyedén ki lehet találni, hogy mi várható a bosszúra fókuszáló játékunkból, de az egyszerűség kedvéért leírnám, hogy gyakorlatilag minden utunkba kerülő mech-et mekket darabokra kell lőni. Tesztalanyunk szóló fejlesztőjének elmondása alapján FPS-ünket olyan szép emlékű akciólövöldék inspirálták, mint az Armored Core sorozat, az eredeti Doom vagy a Shogo, ezért, ha valamihez viszonyítanunk kellene, akkor ezek a klasszikus címek számítanak ösztönző erőnek.
Látványvilága kapcsán az Unreal Engine 4 alatt összefabrikált Mekkablood: Quarry Assault – függetlenül attól, hogy a textúrák mellett a zenei aláfestését is ideértve az AI felhasználásával készült – kísérleti felfogásból simán vállalhatónak mondható. Hogy a mesterséges intelligencia használata művészi aspektusból mennyire van rendben, arról úgy vélem, lehetne akár külön cikket is publikálni, de személyes véleményemet figyelembe véve jómagam inkább adnék nagyobb teret az emberi kreativitásnak. Mindenesetre a 16-bites retro köntösnek, úgymint a régmúlt grafikai stílusnak, a nagy tereknek és az ellenfelek megjelenítésének köszönhetően egészen ötletes megoldásokkal is találkozhatunk. Ugyan a fegyverek típusai alapján nem tapasztalhatóak újszerű ötletek, melyben nincs feltétlenül kivetnivaló, s tulajdonképpen a körítéssel sincs semmi gond, de sajnálatosan sokkal inkább a gyakorlati megvalósítás mivoltából maga az élmény valahogy kellemetlen összhatást nyújt.
Az most hagyján, hogy szinte valamennyi mordályunkat már az első néhány pályán „kezünkben” foghatjuk és egy idő után semmiféle új hatás nem ér, de kezelhetőség szempontjából olykor a fizikai képtelenség határát jócskán túllépi, ahogyan a kameramozgatás ideális pozícióba tételével vadászhatjuk le rosszakaróinkat. Mindemellett pedig ott van a képernyő termetes részén elterülő pilótafülke: bár számos helyzetünkből adódó vicces kacatot találunk benne (például toalettpapír), túlontúl szűkösek a látási viszonyok, tehát praktikusabb lett volna hősünk szőrős karjai vagy a lomok helyett inkább helyszínekből látunk picivel többet.
Már évek óta górcső alatt tartottam a Mekkablood: Quarry Assault fejlesztését és a végső produktumot tekintve sajnos inkább csalódottságamnak adnék hangot. A nemeziseink enyhén szólva butuskák, ám ellenben rendkívül agresszívak és a terebélyes helyszínek dacára gyakorta túlzottan nagy a tömörülés. Ha nem figyelünk kellőképpen vagy nincs meg részünkről az állandó mozgás, akkor pedig könnyedén lezúznak bennünket. Azonban rövidre fogva azzal zárnám soraimat, hogy játékunk belefulladt saját ötletes ötlettelenségébe és összességében nincs benne semmi maradandó.
Legutóbb ezt teszteltük:
