Tekerd vissza, haver! – kritika

Tekerd vissza, haver! (Be Kind Rewind) rendező: Michel Gondry, főszereplők: Jack black, Mos Def, Danny Glover, Mia Farrow, Sigourney Weaver,  francia filmdráma, 102 perc, 2008 (12)

A VHS mennybemenetele

A VHS-nek vége! Meghalt, kimúlt, kinyúlt és éppen ezért már az sem segít rajta, ha a szalagot visszatekerik a kazetta legelejére!

A halálához nem csupán a DVD, hanem egy fickó, Jerry (Jack Black szokásos, szimpatikus őrült figuráját hozva) is hozzájárul, aki egy transzformátorállomás elleni magányos szabotázsakciója során olyannyira felvillanyozódik, hogy az már nem csupán őrá, hanem a helyi, kisvárosi videótéka árukészletére nézve is végzetesnek bizonyul. Jerry „kisugárzása” ugyanis letörli a műsoros VHS-kazetták tartalmát, így hősünk arra kényszerül, hogy haverja, a téka alkalmazottja, Mike (Mos Def) segítségével maszek felszereléssel, díszletekkel és kosztümökkel hozzálássanak a tönkrement sikerfilmek újbóli leforgatásához. És gyorsabban kénytelenek dolgozni, mint Bollywood iparosai, hiszen addig kell végezniük, amíg a téka üzleti úton lévő tulaja (a ritkán látott Danny Glover Murtaugh morgós figuráját nyugdíjazva most csupaszív, joviális öregúr) haza nem érkezik. Az így „svédelt” fapados filmgyár alkotásai aztán annyira megnyerik a helyiek tetszését, hogy nem csupán a tékabiznisz indul be ismét, de az újrafeldolgozott Szellemirtók után jöhet a Csúcsformában 2., Az Oroszlánkirály, a Robotzsaru, a Miss Daisy sofőrje és társaik recirkulált változata. Egészen addig, amíg Sigourney Weaver képében be nem toppan a szerzői jogvédőhivatal kommandója…
A ex-videóklipes Michel Gondry eddigi utolsó filmje azoknak ajánlott, akik még emlékeznek azokra az időkre, amikor a hétfői tévéműsor-szünetek alatt az otthoni szuper 8-as néma vetítő töltötte ki az estéket. Azoknak, akik anno visszafogott lélegzettel várták a pillanatot, amikor apu néhány Ed McBain vagy Rejtő – szigorúan Kolibri-sorozat! – kötettel megemelte a nappali asztalára helyezett Szgyelano v CCCP-vetítőt, vele szemben felakasztotta a tokból kihúzható vásznat, behúzta a sötétítőt, majd lekapcsolta a lámpát, hogy a lurkók egyre hevesebben dobogó szívvel várják a Gusztáv, a Pocskaj! vagy esetleg valamelyik NDK-s Gojko Mitic western pár perces szösszenetét.Persze, amíg ez a kellemes érzés a hatalmába keríti a nézőt a Tekerd vissza, haver! vége felé, a Jack Black & Co. Productions gondoskodik jónéhány filmes poénról és paródia-jelenetről, amelyekhez persze nem árt ismerni az adott mozikat is. A pár kisebb üresjáraton a színészek – különösen aranyos a lelkes segéderő, Alma szerepében Melonie Diaz – átgördítik a történetet, a filmforgatások mulatságosak és persze a humor mellett az érzelem sem hiányzik a filmből.
A Tekerd vissza, haver! utolsó negyedórája a film és a filmkészítés színtiszta ünnepe: a már leírt, valódi családias mozizás felelevenítve a Cinema Paradiso után szabadon a legvégére egy New Movie Paradise-szal ajándékozza meg nézőit: Fats Waller, a legendás „helyi” zenész életét láthatjuk egészen sajátos stílusban megelevenedni, miközben a szereplőkkel együtt szélesen, a film adta öröm mosolyával az arcunkon falhatjuk a vásznon pergő jeleneteket.

A VHS ugyan meghalt, de ne gyászoljuk sokáig! Mert kezünkben a lehetőség, hogy kamerával üljük meg az eltávozott halotti torát – a siratás helyett svédeljünk!

Hozzászólások

hozzászólás