Ragadozók – kritika


predatorsNimród krónikái

A mi fiúnk…majdnem rokon…ilyenkor persze mindig hatványozottan hazafiasak vagyunk. Ha az olimpián kanadai színekben aranyat nyer egy magyar származású versenyző, az éremből legalább az akasztó részét magunkénak tudjuk.
Antal Nimród mióta visszatért szülőföldjére, minden lépését árgus szemmel vizslatjuk. Drukkolunk neki, mert szimpatikus, két lábbal a talajon álló fickó, aki az itthon ragadt filmkészítők szemében reményt adó, emblematikus figurává vált. A kinti szorgoskodása következtében elkészült Elhagyott szoba és Szállítmány korrekt egyszernézős darabok, szégyellni nem kell, de egyik sem fog külön oldalt kapni a Filmlexikonban.

predatorsnimAmikor először a fülünkbe jutott, hogy megfogta Rodriguez lábát, és ő lehelhet új életet a gyerekkori szobája falát díszitő 1987-es Ragadozóba, mindannyian éreztük, ez az lehetőség amiért régóta pedálozott. A producer úr csupán annyit kért, valahogy találjon vissza arra az ösvényre, amit John McTiernan taposott ki anno a kultikus nyitánnyal.A játszótér megint egy zegzugos dzsungel, noha nem földi terep, a mostani moziba szerencsére nem lógatják át csápjaikat vendégszörnyek, viszont a végén annyira konvencionálisra sikeredett, hogy vhs íze kerekedett a kalandnak.
Jóllehet én is az Amerikai nindzsától jutottam el az Aranypolgárig, és egykoron beértem annyi sztorival, hogy egy csapatnyi ember rohangászik eledelként, de a nagy retró és az állandó kikacsintások közepette, bíztam némi vérátömlesztésben. A jó öreg Predator még ha bandában is jár, ugyanúgy cselekszik mint egykoron. Az elején láthatatlan, tisztes távolból produkálja a párzó kabócák hangját, aztán hozzálát, likvidál egy-két alacsonyabb fizetésű színészt, akiket se perc alatt filéz ki, ám az Oscar-díjassal még a tegnapi meccsről is van idő lamentálni. Minden kiszámítható, a végeredmény persze nem ciki, senki sem lóg ki a szereplők közül, ellenben egy olyan pillanata sincs a filmnek, amit a dvd változatnál görcsösen keresnénk vissza a jelenetválasztásban. Így ez csak egy újabb rovátka, mert fájón hiányzik Nimród ujjlenyomata vagy csak menet közben elpárolgott.

Egy cimborám így összegezte a Ragadozókat: „Aki 40 millióból többet hoz ki, az festi magát.” Ebben egyetértünk, viszont az is biztos, hogy kevés rajongó tapétázza ki poszterével kuckója belsejét.7 szék

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Salt ügynök - kritika
Következő cikk Scorsese orra nem tévedhet

2 hozzászólás

  1. marlasinner
    2010. augusztus 25. szerda

    sajnálom… nagy rajongója voltam a vadászoknak anno, de mintha a ragadozók sem lennének már a régiek. vajon túl sok időt töltöttek a Földön, hogy ennyire emberiek lettek? másrészt meg nagyon nem akartak korhatáros történetbe belecsúszni a készítők, és ez sajnos a kiontott vérmennyiség és a zúzós jelenetek rovására ment. nem beszélve a jóöreg Morpheus felbukkanására.. magyarázzátok meg légyszi, mi volt az értelme, nehogy hülyén haljak meg… de komolyan, ez a sztori még 7 évesen sem dobta volna meg az adrenalin szintemet… jajajjajj

Leave a reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .