Personal Remix videó


1989 után újabb videóklip készült a Depeche Mode Personal Jesus című himnuszához, egész pontosan annak friss, Stargate Remix nevezetű változatához. Andrew Faber filmje egy jól sikerült színpadi háttérvideó, amelynek hangulata eléggé elüt a zenétől.

A Depeche Mode júniusban újabb remixalbumot jelentett meg, hivatalosan a hét évvel ezelőtt piacra dobott „Remixes 81-04” nevű – három változatban is megjelent – album folytatásaként. Az új videót nagy örömmel újságolta a hivatalos honlap, igaz, az első körben csak bizonyos országok rajongói számára téve azt elérhetővé; én csak a magyar fan club által kínált Yahoo music oldalról tudtam elcsípni, illetve azóta már fent van a YouTube-on is. A videóban – akárcsak a 2004-es Enjoy the silence remixében – nem jelennek a zenekar tagjai, azt az érzést erősítve, hogy ez az akció is inkább a „grabbing hands”-szindróma tünete, mintsem valamilyen alkotói késztetés eredménye; vagyis amíg nyaralunk, addig is jöjjön már valami a pénz.

Ugyanakkor az eddig megszellőztetett zenék tényleg betalálnak! A Personal Jesus 2011 Stargate Remix egészen más hangulatba öltözteti a borongós, nyugtalan, anno a markáns gitárrifje miatt hamar ismertté vált dalt; a gitár teljesen eltűnt, helyét vidáman ciripelő szintialapok vették át. Ez csak leírva hangzik borzasztóan, egyébként meglepően élvezetes. Vagy legalább is különleges. Ugyanakkor az Andrew Faber rendezte (őszinte leszek: fogalmam sincs, honnan kellene ismernem az arcot és még a google sem segített) videó ezzel igencsak szembemegy, már-már horrorfilmeket idéz középkori boszorkány-kivégzésével. Fekete-fehér képek, egyetlen helyszín, sok fáklyás statiszta és egy megkötözött, meghurcolt lány állnak a középpontban. Mindezt állítólag Csehországban forgatták, nem mintha ha máshol ne lennének hidak és folyók. Először attól féltem, Nicolas Cage Boszorkányvadászatának nyitányát játsszák újra a ’93-as Condamnation videójával kombinálva, de annál azért jobban sült el a dolog. A csajt, aki feltehetően annyit nyom, mint egy kacsa, megkötözve vízbe eresztik, hogy aztán estére közepesen kivitelezett After Effectek kíséretében feltámadjon, kénes (sósavas?) vízzel öntve nyakon kivégzőit. Maga a klip nem nevezhető egyértelműen rossznak, de ha most visszakeresem, néhány hete mivel rukkoltak elő a lengyel rajongók, csak mert épp olyan kedvük volt, hogy forgattak egy kicsit, máris úgy érezzük, hogy Faber filmje legfeljebb háttérvetítésnek mehetne el a színpadon, nem pedig official klipnek. (Ok, én meg 30 mp-t bírtam kipréselni magamból az Enjoy the silence-hez, de azt tényleg magamnak készült.) Azt azonban nem vitatom el tőle, hogy a vízzuhatag előtt széttárt kezű nőt ábrázoló zárókép igen impozánsra sikerült, nem véletlen, hogy a hivatalos hírlevél is ezzel igyekezett becsalogatni minket.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Férfit látok álmaidban
Következő cikk Adj egy ötöst, ufókám!

1 Comment

  1. 2011. május 21. szombat

    […] Bár nem vagyok oda a remixekért, de a Depeche Mode Personal Jesus című klasszikusához egy egészen fogyasztható történetet született (Stargate Remix). A remixhez Andrew Faber készített hasonlóan tetszetős kisfilmet, bár a boszorkány kivégzés téma merőben meglepő fordulat számomra. (Info: Hetedik Sor).  […]

Leave a reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..