Csalfa karma

Egy hete elkezdtem nézni ezt a Csalfa karma nevű websorozatot. Egészen kíváncsi és izgatott voltam, hiszen mégiscsak egy olyan műfajról beszélünk, ami eddig nem – nagyon – volt itthon. Mert mi is az a websorozat? Hétfői brainstormingon a megváltozott filmnézési szokások szóösszetételt mormolva médiavállalatok kitalálták észrevették, hogy van ez a Jutubi, amivel a cég csinovnyikjai meglehetősen sok időt töltenek, holott a bannerfelületeket kellene épp kiajánlaniuk egy élelmiszerláncnak. De nem, kismacskás videók, Szalacsi bácsi meg tegnapi Mónika show megy a monitoron. A websorozat tálcán kínálja magát: a Sátántangót nem nagyon nézzük végig monitoron, de 6-8 percig el lehet húzni a figyelmet, ennyi nyugtot még a legkielégületlenebb projektmenedzserek is hagynak a virgonc excel-huszároknak, vagyis a széria akár munkahelyen is követhető. Épp ideje volt bepróbálkozni vele a magyar piacon is, ezt minden irónia nélkül mondom.

Lány I.: Csak tudni szeretném, hogy mennyire komoly ez az egész…
Lány II.: Jaj, nagyon. Lemondanák érte a (…) sminkemről.

A life.hu (origo.hu) bővebb holdudvara pedig azért tényleg ért a webmarketinghez, így tudták, hogy nagyon pöpecül meg lehet oldani ezt a Csalfa karmát low budgetbe; termékelhelyezés, kevés helyszín, szituációs poénok, kézikamera, indokolatlan zoom-rángatás, ahogy a VIVA-n szokás. Plusz csöcs. Sőt hogy valahogy azért reflektáljunk a webre, időnként elhangoznak olyan szavak, mint flashmob, illetve a szereplők chatet, regelnek, fórumoznak. Egy kamera elég az ilyenhez, meg egy jó forgatókönyv. És tényleg kurva jó a kamerájuk.

„Majd akkor fogok diétázni, ha feltalálják a csokis süti-diétát.”

Hiába vannak tisztában az alkotók az eddig még felfedezetlen területnek számító műfaj szabályaival, ha egy lépéssel hátrébb, a szövegnél, a poénoknál már elbukott az egész történet, felülettől függetlenül. Ha az ablakom alatt az alkesz azt kiabálja, hogy éljen Erdei Zsolt és ezt mobillal rögzítem, ronggyá röhögi magát mindenki, de ha azt vagyok képes kitalálni, hogy leszar a galamb a ligetben, az kevés. A cipőtalpadról lepiszkálandó rágó a sétáló néni hajában köt ki? Belehajolsz a kávéba és az orrodon marad a tejszínhab? Kérem a címét annak a Pierre Richard Fan Clubnak, ahol ezen még nevetnek. Mindezt számomra ismeretlen színészek követik el, kiegészülve Esztergályos Cecíliával (btw múlt héten ment az m1-en az 1973-as Illatos út a semmibe, ahol huszonévesen fedetlen mellel lófrál; ti tudjátok, hogy mennyire volt szexi? Nagyon!), aki sokat hűházik, a többiek meg pont olyan életszerűtlen dialógokat adnak elő, amilyeneket a két nagy hazai szappanoperában megszoktunk. A Csalfa karma epizódjai egyébként csontra 6 percesek, a többi 40-45 mp-et a következő rész előzetese, valamint a szponzorok felsorolása teszi ki. Talán ráirányítja a figyelmet a műfajra, ennél többet nem remélhetünk.

Hozzászólások

hozzászólás