Halál sugárút (Route Irish)


Az elmúlt két hétben nem dúskáltunk a premierekben, de ezen a hétvégén nem lehet okunk panaszra a paletta változatosságát illetően. Talán nem veszitek sznobságnak, bár ha igen, azt is leszarom, hogy a Verdák 2. és a Förtelmes főnökök premierhetén engem mégis Ken Loach filmje, a Halál sugárút érdekelt leginkább. A Cannes-ban versenyzett drámában egy Fergus nevű ír keménytökű keresi gyerekkori barátja gyilkosát – mert feltételezi, hogy van olyan. Hivatalosan ugyanis Irakban végzett vele egy bomba, s bár Fergus fő érve („Frankie sosem volt rosszkor rossz helyen, mázlistának született”) nem áll túl erős lábakon, kétségtelen, hogy a hírhozó nyakkendősök és tisztek nem tűnnek olyan embereknek, akiktől vennék egy használt autót. Természetesen Fergus szimata nem téved, kérdés már csak, hogy ki és egyáltalán miért hajszolta halálba a barátot.

Ken Loach néha túljátszatja színészeivel a szerepet, rengeteg emóciót akar belevinni egyik-másik jelenetbe, sok a kiabálás, a sírás, tulajdonképpen egy hajszál választ el minket attól, hogy Fergus esőben térdelve az ég felé kiáltsa, hogy megbosszullaaaaak! Ugyanakkor kifejezetten ügyesen tartja fenn a feszültséget, nem untat és bár van, ami minden néző számára nyilvánvaló, még így is nem egy, nem kettő meglepetéssel bír szolgálni, mire elérünk a végkifejletig. Külön öröm, hogy nem a rendező mondanivalója nem merül ki az Irakban állomásozó amerikai katonák kegyetlenkedéseinek és jogsértéseinek ábrázolásán, bár ez is kétség kívül fontos számára. Más oldalról talán úgy tűnhet, sokat is vállal, amikor politikát, bosszúsztorit, romantikát és háborúellenes jelszavait is belesűríti filmjébe. De ebbe a nagy tervbe nem bukik bele, szépen végig is viszi az összes szálat, sőt az egyiket egy lépéssel még tovább is, mint kellene. Nem látszik rajta, de tényleg „sűrű” a Halál sugárút, ami nem feltétlen baj, illetve ízlés kérdése.

Anyit még, hogy szombaton, vagyis júlus 30-án a Művész moziban a 18.00-as vetítés után lesz egy kis beszélgetés arról, hogy na akkor mi is a nagy büdös helyzet Irakban, ahol ugyebár magyar katonák is szolgálnak. Vendégek: Bányai Levente mérnök alezredes, Szöllősi Péter egykori ENSZ katona és Papp Judit a Magyar Vöröskereszt nemzetközi referense.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A trailerek nem azok, amiknek látszanak (5.) - Animáltak előnyben
Következő cikk Jennifer Aniston azt mondja, p*nci

No Comment

Leave a reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..