A háború sámánja (Rebelle / War Witch) rendező: Kim Nguyen, főszereplők: Rachel Mwanza, Alain Lino Mic Eli Bastien, Serge Kanyinda, Mizinga Mwinga, Ralph Prosper, kanadai filmdráma, 90 perc, 2012 (16)
A gyermekprostitúció és a gyermekmunka mellett a fiatalok kihasználásának egyik legelterjedtebb módja a gyerekkatonaság. Rendkívül óvatos becslések szerint a gyerekkatonák száma 250-300 ezerre tehető és a jelenség a napjainkban zajló fegyveres konfliktusok közel felénél megfigyelhető. Mivel főleg a harmadik világról van szó, ezért a magukat fejlettnek nevező társadalmak sokáig nem akartak tudomást venni a gyerekkatonaság létezéséről. A kilencvenes évek aztán végre elhozták a változást, számos tanulmány és jelentés hívta fel a figyelmet az egykori gyarmati országok területén uralkodó embertelen állapotokra, a nők és a gyermekek háborúhoz való viszonyára.
Már magának a ’gyerekkatona’ kifejezésnek a meghatározása is komoly vitát váltott ki, van-e értelme külön kezelni a fegyverrel ténylegesen harcolók és nem harcolók (szakácsok, hordárok, hírvivők stb.), valamint a harcok miatt menekültté, éhezőkké, árvákká válók jogi helyzetének megítélést. A legnagyobb probléma továbbra is az, hogy bár a nagy nehezen megszületett nemzetközi egyezményeket számos ország aláírta, a saját jogrendszerébe beépítette és azokat magára nézve kötelezőnek tartja, pont a harcokkal érintett országok azok, melyek ezekre az egyezményekre magasról tesznek, ráadásul a beavatkozás és a szankcionálás sem egyszerű.
A természeti erőforrásokban bővelkedő, polgárháború sújtotta egykori belga gyarmaton, a Kongói Demokratikus Köztársaságban forgatott kanadai film egy gyerekkatona történetét mondja el. Komona falujában a felnőtteket megölik, őt és a társait a lázadók elrabolják. Egy rajtaütés során egyedül Komona marad életben, így ettől fogva sámánként tisztelik. Kábítószer hatása alatt állva a lemészárolt falubeliek, köztük a szülei szellemei kísértik és mindig felhívják figyelmét a közelgő veszélyre. Különleges képessége révén Komonára, mint egyfajta kabalára tekintenek és abban a megtiszteltetésben lesz része, hogy bemutatják a lázadók vezérének a Nagy Tigrisnek (ami ugyan nem él Afrikában). Komona és Varázslónak hívott társa ha lassan és bizonytalanul is, de egymásba szeretnek és egy jobb, emberibb élet reményében többször is megpróbálnak megszökni. Közben évek telnek el, Komona a történetet születendő gyermekének meséli el.
A filmben Kongó hivatalos nyelvén, franciául, valamint a lakosság 50%-a által ismert lingalául beszélnek. A Komonát alakító Rachel Mwanza utcagyerekként élte életét a fővárosban, Kinshasában, amikor is egy dokumentumfilm kapcsán figyeltek fel. Veleszületett tehetségét számos nemzetközi filmfesztiválon jutalmazták, magát a filmet pedig Oscarra jelölték. Rachel iskolai tanulmányainak, lakhatásának finanszírozását a készítők vállalták és azóta már leforgatta második filmjét is. A Varázslót alakító, kongói származású Serge Kanyinda alakítása ugyancsak meggyőző. A vietnami apától és francia-kanadai anyától származó, a forgatókönyvért és rendezésért felelő Kim Nguyen itthon is ismert filmje a francia gyarmati hadsereg bennszülöttekkel szemben alkalmazott kegyetlen bánásmódját bemutató Árnyak városa. Az igazi elismerést egyértelműen A háború sámánja hozta el részére.
Kim egy állítólagos burmai történetet helyezett át Afrikába. Életszerűen mutatja be, mennyire könnyen befolyásolhatók és a harcok képére formálhatóak a gyökerüket vesztett gyerekek. Parancsnokukkal szemben engedelmesek, feltétlen alázatot és hűséget tanúsítanak, gyorsan tanulnak, nem éreznek bűntudatot, hajtja őket a bosszúvágy, nincs családjuk, nincs hova hazamenniük és nem kérnek zsoldot. A gyerek ideális katonaanyag, az előzőeken túl kicsi és gyors is és ezt a hadurak is nagyon jól tudják. Egyszerűen használható kalasnyikovot adnak a kezükbe, egy kis buzdítás, dicséret vagy valami apró jutalom és máris erősebbnek érzik magukat a civileknél, elhiszik, hogy élet-halál urai. Félelemérzet nélkül a halálhoz valóviszonyuk is közömbös. A harcok szünetében azonban jut idő a játékra, a gyermeki csínytevésre és a szerelem megtapasztalására.
A film további erőssége, hogy nem nevezi meg a cselekmény pontos helyszínét, a felkelés társadalmi, katonai, politikai etnikai és vallási aspektusait. Ez egy globális probléma, ami globális megoldást kíván.
Ha tetszett a kritikánk, kérlek nyomj egy lájkot!
No Comment