Északról jött ember azt mond, amit akar?

Csak Isten bocsáthat meg (Only God Forgives), rendező: Nicolas Winding Refn, főszereplők: Ryan Gosling, Kristin Scott Thomas, Vithaya Pansringarm. Amerikai-dán-thai dráma, 90 perc, 2013. Kh: 16.

A közhiedelemmel ellentétben Bangkokban nem csak a majmoktól lehet drogot szerezni, hanem thai boksz mérkőzéseken is. Arra azonban feltétlenül ügyeljünk, ha az igazságszolgáltatás elől menekülünk oda, akkor ne csináljunk már olyat, amit a helyiek sem tolerálnak, mert ez mind ránk, mind a családunkra nézve kínos lehet. Különösen igaz ez ott, ahol a vadnyugati sheriffekhez hasonlóan a helyi rendőrfőnök élet-halál ura és sem a belső ellenőrzés, sem a polgárjogi aktivisták nem baszogatják. Hősünk bátyja bizony hülyeséget csinál, amibe kezdetben csak az áldozata hal bele, majd később saját maga és még sokan mások is. Rendőrfőnökünk gerinces ember, amit részben a hátán hordott kardjának is köszönhet, és azt kell mondjam, a “joga van ügyvédet fogadni” kezdetű szöveg nem az erőssége. Két hobbija van, az egyik a vérontás, a másik a karaoke, mindkettőből jó nagy adagot kapunk, egyik jobban fáj, mint a másik. Rendezőnk egy gyenge pillanatában úgy döntött, hogy a nézők véleményétől függetlenül kultfilmet fog csinálni, így a történetre már nem sok ideje maradt. Ennek eredményeként Gosling többet dolgozik a kezével, mint Kemény Henrik, bociszemei pedig bármelyik inszeminátort megigéznék. A helyszínre siető, nem kicsit beteg módon szerető anyát alakító és bosszúért kiáltó KST végig keresi saját magát és a stáblistában meg is találja. A film a valóság, az emberi elme és lélek torz egyvelegét szabadítja ránk, a képi megjelenítés és az aláfestő zene – valóban – briliáns módon asszisztál ehhez. A film garantáltan nem lesz a helyi utazási irodák kedvence. Sorsát a jövő dönti el, mint ahogy azt is, hogy a guantanamoi rabok a megtekintését választják inkább, vagy az Anal Intruder 2000-et. A Twin Peakshez hasonlóan minél többször nézzük majd meg, annál jobban fogjuk szeretni anélkül, hogy értenénk. A bátrabbak esetleg arról is vitatkozhatnak, hogy mi a különbség a művészi és a művészieskedő között. A még bátrabbak ehhez kardot is ránthatnak.

Hozzászólások

hozzászólás