Barátunk, Superman (Bekas) rendező: Karzan Kader, főszereplők: Zamand Taha, Sarwar Fazil, svéd-finn-iraki filmdráma, 97 perc, 2012, kh: 12
Coca-cola, a szabadság íze
A kurdok a világ legnagyobb olyan kisebbsége, amelynek nincs saját állama. Számukat 30 millióra becsülik, pontos adatok nincsenek, mert sehol nem ismerik el őket kisebbségként. Sokszor a puszta fennmaradásuk a tét, mert egymással hadban álló országok határain élnek. Szaddam 1988-ban az iráni offenzíva előtt Halabja iraki kurd város ellen harci gázt vetett be, az 50 ezer lakos közül legalább 5 ezer halálát okozva ezzel. Az iraki kurd származású Karzan Kader 8 évesen, 1990-ben menekült családjával Svédországba, ahol filmezést tanult. 2010-ben készült 28 perces rövidfilmje nőtte ki magát egészestés mozivá.
A történet a ’90-es évek elején játszódik, a Szaddam uralta Irak egyik kurd falujának mozijában a Supermant vetítik. Zana és Dana, a cipőpucolásból élő árva testvérpár a mozi tetején bliccelnek, de hamar fülön csípik őket. Amennyit látnak a filmből, bőven elég arra, hogy meghozzák a nagy döntést, elmennek Amerikába, megkeresik Supermant, visszarepülnek vele és fenéken billentenek mindenkit, aki rosszul bánt velük, de legfőképp Szaddamot. Döntésüket nagyban befolyásolja, hogy a talált térképen Amerika nincs is olyan messze (ezt Joey minden negyedik részben eljátszotta a Jóbarátokban, de itt sokkal viccesebb), másfelől az idősebb testvér újdonsült szerelmének családja is Amerikába készül. Tervük már az útlevél megszerzésénél elvérzik, de ők nem adják fel, Michael Jackson nevű szamarukon nekivágnak a nagy kalandnak.
A két kisfiú mintha magukat a kurdokat szimbolizálná, a létért küzdenek nap, mint nap, a közösség megtűri őket, de amint alkalom adódik rá, azonnal elcsattan egy-két pofon. És igazából senki nem is hullajt könnyeket utánuk, amikor felkerekednek. A szülők nélkül maradt testvérek korán megtapasztalják az élet árnyoldalát, ezért olyan erős kötelék alakul ki közöttük, melyet senki és semmi nem szakíthat szét. Csak magukra és egymásra számíthatnak. A gyermeki elme és a buzgó vallásosság egy külön világot teremt. Együtt élnek meg minden csodát, csetlésük-botlásuk rengeteg vicces, humoros helyzetet szül. Tisztaságuk, őszinteségük, elszántságuk mindenki számára példa. Az író/rendező a történet szépségét fogta meg, az eredeti – gyönyörű – helyszínen forgatott film számos tanulsággal szolgál, a két főszereplő pedig igazi őstehetség. Modern mese mindenkinek.
No Comment