Az éhezők viadala – Futótűz


Az éhezők viadala: Futótűz (The Hunger Games: Catching Fire), rendező: Francis Lawrence, író: Suzanne Collins, főszereplők: Jennifer Lawrence, Josh Hutcherson, Donald Sutherland, Woody Harrelson, Philip Seymour Hoffman, Liam Hemsworth.amerikai sci-fi akciófilm, 146 perc, 2013 (16)

Hunger Games 2.0

Az évek óta tartó ifjúsági regénymegfilmesítési láznak eddig többnyire hátránya volt. Folyamatosan jöttek a tiniket megcélzó, frencsájzt beindítani szándékozó adaptációk, az Alkonyat-széria pedig egyenesen azt bizonyította a pénzemberek felé, hogy igazából nem is kell a sikerhez megerőltetni magukat. Nem kellenek jó színészek, nem kell vállalható történet, belefér az ostoba mormon propaganda, meg a gagyi megoldások, hisz a plázatinik oda meg vissza fogják könnyezni a moziszékeket akkor is, ha a három idegesítő főszereplő percekig csak szenzuálisan néznek egymásra. Pont ezért volt üdítő egy évvel ezelőtt Az éhezők viadala. Megtalálták a főszerepre az egyik legjobb fiatal színésznőt, volt egy sztori, ami mögött találtunk értelmes gondolatokat is, úgy mint média- és társadalomkritika, és kiderült, hogy a tinik sem csak a szarra gerjednek. Kár, hogy végül az akcióban teljesen képzetlen Gary Ross kihagyta a ziccert a béna rendezésével; a 15 percenként flashbackben újrahasznosított jelenetekkel még hülyének is nézte a közönséget.

hunger-games-catching-fireA folytatásban Francis Lawrence vette át a stafétát, ami megnyugtató döntés volt. Lawrence nem egy kiemelkedő rendező, eddig nagyrészt középszerű filmjei voltak, de legalább az akciókkal prímán elboldogul. Ezzel a szereplőgárdával és történettel pedig annyira mégsem lehet nagyot hibázni. A történet szerint Katniss és Peeta győzelmi körútra indul, valóságos médiasztárok lesznek, egyben pedig a forradalom szimbólumai is azáltal, hogy legutóbb rést találtak az elnyomó hatalmon. Az emberek egyre bátrabbak, folyamatos felkelések történnek, ezt pedig a rendszer kicsit sem nézi jó szemmel, állandóak a durva megtorlások, így valamit tenniük kell annak érdekében, hogy elfojtsák a lázongásokat. Pont kapóra jön, hogy a jubileumi, 75. viadal közeleg, a szabályok szerint pedig minden huszonötödik évben az előző huszonnégy év győzteseiből kerülnek ki a kiválasztottak, így természetesen újra kiválasztják Katnisst és Peetát. Ezúttal viszont korábbi bajnokokkal kell harcoljanak a túlélésért.

Szóval a történet kiváló táptalajt nyújtott Lawrence-nek, hogy készíthessen egy jobb remake-et az előzőről. A munkáját pedig viszonylag jól el is végezte, a legnagyobb hibáit ki is javította. Nincsenek indokolatlan képrángásos felvételek, meg nem úgy próbálja elősegíteni a realisztikusságot és a szereplőkkel való azonosulást, hogy állandóan azok orrlyukába tolja a kamerát. Kapunk gyönyörű totálokat, szépen svenkelt akciószcénákat és mivel Jennifer Lawrence továbbra is baromi tehetséges, így az arcközelik is kiválóan működnek. Ami pedig továbbra is üdítő ebben a szériában, az a brutalitás viszonylag bátor kezelése, annak ellenére, hogy a film továbbra is a fiatalokat célozza meg elsősorban. Nyilván továbbra sincsenek mutatott artériaelvágások és szétloccsanó agyvelők, de akad benne vér, felvételek halott emberekről, vagy éppen közönség előtti fejbelövés – ez utóbbinál egyébként ügyesen pont úgy vágják el a jelenetet, hogy még látszódjon a lövés, de a csúnya végeredmény már épp nem, így belefér a PG13-as korhatár-besorolásba. A brutalitás bemutatása itt elengedhetetlen, hisz egy elnyomó rendőrállamról, meg egymást a túlélésért széttrancsírozó kamaszokról szól a film, s ezt alaposan lebutítaná, ha minden halál képen kívül történne meg.

hunger-games-catching-fire

Viszont amennyire jó akcióban a film, annyira steril emocionálisan. A drámai jeleneteknél alaposan kijönnek Lawrence gyengeségei, felmondja ugyan a leckét, a színészek jól el is játsszák, de nem igazán tud ezekkel a jelenetekkel hatást kiváltani. Érződik, hogy ő is szeretné minél előbb letudni a film ezen részeit, hogy aztán megint akciózhasson kedvére. Gyengébb színészekkel ezek a részek gagyiba is fulladnának, de így még pont vállalhatóak, ha okoznak is némi hiányérzetet. Szóval bár alaposan feljavította az első részt, és Az éhezők viadala: Futótőz egy kifejezetten jó film lett, ennek a szériának továbbra is van még hova fejlődnie. Bár kérdéses, miként fog ez megtörténni a pénzéhség következtében divatosan két részre szelt befejező harmadik részben. De elérte azt, hogy most már érdekeljen, miként alakulnak a fejlemények a továbbiakban. S ha tartja ezt a szintet, akkor azon is jól fogok szórakozni. Szóval így tovább!

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Kavarják a Fekete Levest
Következő cikk We’re all living in America - Alabama és Monroe kritika