Londonból jelentik (1.)


DSC00153
DSC00139A korai kelés mindig megterhelő, de amikor az ember premiere megy kicsit elfelejti, hogy fáradt. A terv szerint 4:30-kor ébredtem és 6-kor már a mozinál voltam ahol az év első premierjét promotálja Leonardo DiCaprio. A Wall Street farkasa nyitja a mozipremiereket ebben az évben Anglia fővárosában. A reggeli Metró újságban találtam a felhívást, ha az első harminc ember között érsz a mozi elé, akkor ingyen megnézheted a filmet. Hetedikként ácsorogtam a sorban, így joggal vártam az ingyen jegyet, amit 10 körül mindenki meg is kapott. Aztán David barátom nemvárt hírrel fogadott, Sylvester Stallone és Robert De Niro a szomszéd moziban reklámozzák a Grudge Match című filmjüket. Létezik ennél szebb nap egy mozikedvelő számára? Nem hiszem. Felkészült autogramvadászként róluk is van kinyomtatott kép a táskámban. Sylvester “legenda” Stallonéval 2012 nyarán találkoztam először, a fia halála után egy hónappal. Őszinte tisztelem az övé, mert nem okozott csalódást, és mindent dedikált a rajongóknak. A téren található Capitol rádióból lépett ki Jonah Hil, kicsivel 10 után. húsz ember várt kint rá. 3-4 aláíráson várakozott a maroknyi várakozó. stílusosan csak egy J betűt írt az ő érte rajongóknak.

Este hat körül érkezett vissza a Superbadből megismert színész. Nem lehet tudni, hogy egy film kedvéért (vagy csak úgy), de megint súlyfelesleggel küzd szemmel láthatóan. Másodikként Margot Robbie tipegett be, akinek nem csak a ruhája, de a szignója is gyönyörű (két aláírást is kaptam tőle és a közös kép se maradt el.)

Persze az est fénypontja a címszereplő, korunk legjobb színésze, Leo kicsit szintén kikerekedett, de még mindig fiatalos arccal bír negyvenéves kora ellenére. Sajnos a szignója nem, de a szándék, hogy mindenkinek szeretne aláírni valamit, dicséretes. Közös kép nem sikerült vele, ám így is pozitívan zártam az estét, aminek közel sem volt vége. Sietve átrohantam a másik moziba, ahol a két mozilegenda tartott sajtótájékoztatót. Robertet lekéstem, de Sly-t láttam.(ereklye nem volt egyik színésztől sem). Az egyik haverom a Vito Corleonés képére kapott egy Niro-s bélyeget.
Kicsit frissítettem magamon (a hidegben való ácsorgás sokat kivesz az emberből). Este tíz után még begyűjtöttem egy Jude Law szignót is a szomszédos színházból (itt játszik minden este a kopaszodó Brit). Mindig lelkesen ír alá azoknak akik kint megvárják őt az előadás után. Két magyar lánynak segítettem szuvenírhez jutnia. Akik csak a darab kedvéért utaztak ide Pestről (Milyen kicsi a világ), később kellemes ribizlis sör társaságában összeismerkedtünk.
DSC00163DSC00168
DSC00140

Két nappal később roham indult az “olasz csődőr” kézjegyért. A Palladium színház beszélgetős est keretein belül vendégül látja a néhai Rocky-t. A jegyek 46-400 font körül mozogtak, a show napján még lehetett belőlük kapni szinte minden kategóriában. Negyven-ötven ember várakozott a hátsó ajtónál. A hely maximum csak 8-10 főnek igazán kényelmes. A várakozás közben Guy Ritchie és Kara Tointon haladt el előttünk az utcai tömegben. Három és félórás várakozás után megérkezett Sly. Tízmásodpercre, de ismét láthattam gyerekkori bálványomat. Távozásomkor a kedvenc “testőröm” megkérdezte, hogy számíthat-e rám január 20-án a Jack Ryan Premierjén? Erre csak azt tudtam válaszolni: He’s always turning up like a bad penny.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A hét röhögései (19.)
Következő cikk Amerikai botrány - kritika