Így neveld a sárkányodat 2. – kritika


Így neveld a sárkányodat 2.
Így neveld a sárkányodat 2. (How to Train your Dragon 2); rendező: Dean Deblois; szereplők: Jay Baruchel, Gerald Butler, Jonah Hill, Kristen Wiig; színes, amerikai animációs film, 105 perc, 2014 (6)

Továbbra is cukik a házisárkányok

Bár az Így neveld a sárkányodat 2. nem képes felérni elődjéhez, de annyira jó érzés tud lenni, mikor egy filmet nem csak gyerekeknek készítenek, hanem nekik IS.

Az Így neveld a sárkányodat az utóbbi évek egyik legjobb animációs mesefilmje volt. Látványos, akciódús, az emocionális csúcspontok kidolgozottak, a karaktereknek volt fejlődési íve, az üzenetét pedig bár közérthetően, de nem a néző arcába tolva közvetítette. Olyasmi, amit gyerekek és felnőttek ugyanannyira tudnak élvezni, a humort pedig nem egy butácska-bénácska comic relief karakterrel próbálták a történethez csapni, hanem integrálták a történetbe. A DreamWorks megmutatta, hogy tud ő is olyat, mint a Pixar, ráadásul jókor is érkezett, hisz akkoriban kezdődött és azóta már nyilvánvaló a Pixar leszállóága. Sőt, azzal a bizonyos befejezéssel talán még egy picit bátrabb is volt, mint az 3D animáció pionírjai.

Így neveld a sárkányodat 2.Viszont egy ennyire jó filmnek valóságos kötéltánc folytatást készíteni, hisz a legkönnyebb elszúrni azt. Millió csapdába bele lehet sétálni, például azáltal, hogy a történet továbbgörgetése helyett újramelegítik az elsőét, nagyobb és látványosabb formában megalomán módon. Ezt szerencsére elkerüli az Így neveld a sárkányodat 2., míg az elsőben Hablaty a kamaszkori útkeresésen ment keresztül, a folytatásban pedig ezt logikusan követve már a felnőttkor ijesztő közelsége az, ami a belső konfliktust szüli, és amire épül a cselekmény. Az apja örökébe kell lépjen, ami hatalmas felelősséggel jár, ám erre még nem érzi magát készen főhősünk. A történetre ezúttal is üdítően sok energiát fektettek, kapunk ezúttal is dramaturgiailag szépen felépített karakterfejlődést, közben pedig a látványt és az akciót sem hanyagolják el, a kettő kiváló balanszban van.

Viszont érezni a görcsöt is a második résznél, addig mantrázhatták az alkotók, hogy „Csak el ne szúrd! Csak el ne szúrd!”, hogy bár végül csak nem rontották el, viszont ez majdnem minden, amit a folytatás tud. Korrekt, ügyesen összerakott mozi, de igazán emlékezetes momentumoktól mentes, ami csak a kortárs hollywoodi blockbusterek mezőnyéből emelkedik ki azáltal, hogy nem teljesen összecsapott, viszont alapvetően egy erős közepes film, amit egyszer tök jó megnézni, de igazán nyomot nem hagy, ellenben az elsővel, ahhoz képest ez biztonsági játék. Ezen túl egyetlen alkalmat leszámítva hiányoznak belőle az érzelmi csúcspontok, túlságosan steril, és mivel többnyire a kortárs animációs mesék paneljeiből és trendjeiből építkezik, azokba túl sok frissességet nem is bír lehelni, így elmarad elődjétől.

Ugyanakkor pont az áll jól neki, amit a DreamWorks esetében a nézők akár fel is róhatnak majd neki: nem akar mindenképpen vicces lenni. Persze akadnak kisebb-nagyobb gegek, de ügyesen küzdi le a stúdió animációinak időnként fárasztó humorkényszerét. Nincs a történet ritmusát folyamatosan lassító és megbolygató, indokolatlanul sok poén, ezzel szemben inkább a sztori lendületességére gyúrtak, ez persze az elsőnél is már megfigyelhető volt, most egy lépéssel tovább is mentek. Amennyiben pedig ez tendencia, akkor támogatandó, ugyanis az Így neveld a sárkányodat 2. összességében akár élőszereplős kalandfilm is lehetne, az animált máz inkább hozzáad a látványvilághoz, mintsem behatárolná a „gyerekfilm-gettóba”, pusztán a nagyobb profit céljából. Több mesefilmet a felnőtteknek!

6/10

 

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Szél támad - kritika
Következő cikk Sayonara Miya-san!