Halálos iramban 7 – kritika


halálos iramban 7Halálos iramban 7 (Fast & Furious 7), rendező: James Wan, Paul Walker, Dwayne “The Rock” Johnson, Jason Statham, Michelle Rodriguez, szereplők: Vin Diesel, színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 138 perc, 2014 (16)

halalos_iram_7Talán nem igazán volt jó döntés egy lányra bízni ennek a filmnek a kritikáját, de ha már így alakult, hála egy félrenézett moziműsornak, ám legyen. Elvégre egy teljesen kívülálló ember véleménye a legőszintébb, és ha valamiben, hát ebben én teljesen kívülállónak számítok. Ellenben nem könnyű a hetedik résznél beülni egy autóba.
Dominic Toretto (Vin Diesel) és “családja” pár év kihagyás után újra összeáll, hogy együttes erővel próbálják meg elkapni Deckard Shaw (Jason Statham), brit ex-ügynököt, aki a testvérét megbosszulandó, felrobbantotta és kórházba küldte az amúgy nem éppen törékeny testalkatú Hobbst (Dwayne Johnson) és a levegőbe repítette az azóta jó útra tért Brian O’Conner (Paul Walker) házát. Mivel az élet sosem “ilyen” egyszerű és egy volt brit titkosszolgálatost nem lehet csak úgy elkapni, a csapatnak először meg kell szereznie egy hackert, aki megalkotott egy olyan programot, amivel a világ összes hang-, és képrögzítő eszközére fel lehet csatlakozni, így percek alatt bárkit be lehet mérni. Aztán kezdetét veheti a szokásos hajsza.
Halalos-iramban-7-Furious-7-Paul-Walker-es-Vin-DieselAhogy (elvileg) a női fantázia megtestesülése a Szex és New York, úgy a férfié a Halálos iramban-sorozat. A film alatt végig az járt az eszemben, hogy miért nem tettek bele még 10 perces táplálkozós jeleneteket, amiben csak annyit mutatnak premier plánban, hogy milyen ételeket juttatnak a szervezetükbe. (Bár a szereplőket elnézve, ez valószínűleg csak valami proteinturmix lehet, esetleg némi natúr csirke rizzsel.) Hiszen a 138 perces játékidőből legalább 60-at csak azok a jelenetek tesznek ki, melyekben valami ütős zenével a háttérben női domborulatokat, autókat, fegyvereket és izmokat mutatnak. Még a szivaccsal autót mosó bikinis lányok sem hiányoznak. A maradék időben pedig fájdalmas szóviccekkel dobálóznak vagy óriási életbölcsességeket mondanak. Ha a nőkre nézve sértő azt állítani, hogy naphosszat a fogyókúráról, férfiakról és cipőkről diskurálnak, akkor nem értem miért nem háborodnak fel az erősebb nem képviselői, hogy a férfi agy nem csak ennyiből áll.
Ezt leszámítva a film meglepő módon élvezhetőre sikeredett. Bámulatos, ahogy a csapat a világi és fizikai törvényekre fittyet hányva repked a több tíz tonnás autókkal hegyről le és tornyokon át. A kameramozgás időnként egészen szédítő, ha 3D-s lett volna a film, a gyengébb gyomorral rendelkező nézők hamar elhagyták volna a termet. Amint a kedvenc informátoromtól megtudtam, a történet is hagy némi kívánni valót maga után, mert feltűnnek benne előző részekben megsemmisült járgányok, stb, de ez már erősen hajlik a spoilerezésbe, ráadásul ez nem vett el az egész élvezeti értékéből.

Eredetileg egy erős 5-ösre taksáltam a filmet, de végül a Paul Walker és a stáb iránti tiszteletből (akik ragaszkodtak “Paul jelenlétéhez”, a hiányzó jelenetekben a testvére pótolta, arcát CGI segítségével alakították át), és mert volt már film amin jobban szenvedtem, megadom rá a 6-ost.

10_6

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A hét röhögései (80.)
Következő cikk Drágán add az életed - kritika