Hó az Édenkertben (Snow in Paradise), rendező: Andrew Hulme, szereplők: Frederick Schmidt, Martin Askew, David Spinx, Aymen Hamdouchi, angol thriller, 108 perc, 2014. (18)
London mélyén
Stílusosan is lehet valaki piti. Allah szeret Téged. Az elsőfilmes rendező nem most találkozik először az alvilággal és ez meg is látszik. Bűnös mozi nevetés nélkül.
Dave (Frederick Schmidt) kisstílű bűnöző nagy tervekkel. London szegények lakta részén rizikós fuvarokat vállal és próbál keménynek látszani, de mondhatjuk azt is, hogy túlélni. Leginkább fizikai ereje és drogból merített bátorsága teszi őt alkalmassá a feladatra. Ketten is igényt tartanak a szolgálataira, nagybátyja Jimmy (Martin Askew) az erőszakot részesíti előnyben, míg apja régi barátja Micky (David Spinx) inkább a finomabb módszerek híve. Próbálja halogatni a válaszadást, miközben nagyon jól tudja, mit kockáztat, a két ember ugyanis finoman szólva nem szívleli egymást. És ha ez nem lenne elég, barátja Tariq (Aymen Hamdouchi) révén megismerkedik az iszlámmal. Kezdetben csodabogárnak tartja a hívőket és tele van előítéletekkel, majd azon lepődik meg, hogy a közösség mennyire nyitott és befogadó. Bátran, félelem nélkül beszélhet arról, hogy honnan jön, miből él, mivel foglalkozik. Ahogy az iszlám fokozatosan megmutatja magát és felfedi az igazi arcát, úgy engedi át magát az érzésnek. Életében először érdek nélkül tartozik valahova, ahol hasznosnak érzi magát és biztonságban van. A maffiát viszont nem lehet csak úgy otthagyni, ehhez az embernek mindent fel kell égetnie maga mögött. Vajon megvan-e benne ehhez a kellő akarat és elszántság? Tud-e erőt meríteni az általa újonnan felfedezett vallásból?
A sztorit Andrew Hulme és Martin Askew közösen jegyzik. Előbbinek ez az első rendezése, korábban nagy nevek mellett főleg a vágásért (Az amerikai, Alvilági játékok) és a zenéért (Alvilági játékok) volt felelős, utóbbi a színészet mellett produceri teendőket látott el (Spíler). Hozzáértésük vitán felül meglátszik a filmen, a színészi játék, a vágás, a zene és különösen a lélekábrázolás meglehetősen erős. Első filmnek igazán tisztességes munka, amíg nézed, teljesen a hatása alatt vagy, de valami mégis hiányzik belőle, hogy később felidézve magunkban a látottakat a nagyokkal együtt emlegessük. Gengszter művészfilm? Művész gengszterfilm? Valami ilyesmi.
