Az U.N.C.L.E embere (The Man from U.N.C.L.E.), rendező: Guy Ritchie, szereplők: Henry Cavill, Elizabeth Debicki, Armie Hammer, Hugh Grant, színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 116 perc, 2015. (12)
Most már bizton állíthatjuk, az idei év a kémek éve a vásznon: Kingsman, A kém, Misson Impossible: Titkos nemzet és a még ránk váró, Spectre és a Kémek hídja. Guy most maradandót nem alkotott, csak lazán lerakott egy profin kinéző terméket a kerekasztalra (a készülő Arthur nevében). Az egykori televíziós sorozatból táplálkozó mozi, olyan, mintha egy évadon belüli filler részt néznénk, ami köszönő viszonyban sincs az átívelő szállal, csak egyszerűen kellett egy epizód, ami kitölti a 22 részes berendelését a csatornának.
Az 1960-as években járunk, egy CIA, Napoleon Solo (Henry Cavill) és egy KGB ügynök, Illya Kuryakin (Armie Hammer) kezében a világ sorsa. Feladatuk felkutatni a gonosz nemzetközi bűnszervezetet és a nukleáris fegyverek elterjesztésének megakadályozása. Természetesen betársul a kötelező női szereplő, egy német tudós lánya, Gaby (Alicia Vikander). Mindez nyakon öntve töménytelen retroval, hidegháborús nosztalgiával, Trabantokkal, stílussal, lazasággal és a korábbi kémfilmek előtt tisztelgő humorral.
A Guy Ritchie-től elvárt stílusjegyek most kevésbé tetten érhetőek, noha nem is várjuk el ezt a fajta önismétlést, mégis motoszkál bennünk némi hiányérzet. A történet meglepően egyszerű, a pergőre vágott pillanatképek rejtélyei pedig idejekorán megoldódnak a Sherlockon és Blöffön szocializálódott nézők számára. Különösebb meglepetések és fordulatok híján vagyunk, és igazándiból akciókkal sem tolják túl a mozit, némi összegző montázs, egy csekélyke autósüldözés. A főszereplők pajtikká alakulási folyamatát kitöltő élcek és csipkelődések a bőkezűen tálalt ötperces trailer jórészt ellőtte.
Kicsit már túltelített a piac a hidegháborús, nácis és egyéb lerágott történelmi szakaszokat cincáló művektől, így egy egy jó darabig pihentetni kéne. Amúgy is számtalan jobbnál-jobb klasszikus közül lehet csemegézni. Persze az ötlet nem volt vakmerő és új keletű, egy sorozat vászonra igazítása egy zseniális brit rendezővel, hiszen egyszer már bevált, nem véletlenül nála kötött ki az alapanyag. A bevételek egyelőre nem adnak okot a hurrá optimizmusra, noha a folytatás lehetőségének kiskapuját nyitva hagyták , ám erről majd idővel döntenek a stúdió fejesei. Addig meg várjuk tőle a lovagokat, zöld utat adunk a Sherlock Holmes 3. részének, és Guy bőven ráér erre az ösvényre visszatérni.
