Az Útvesztő: Tűzpróba – kritika


Az Útvesztő -TűzpróbaAz Útvesztő: Tűzpróba (Maze Runner: The Scorch Trials), rendező: Wes Ball, szereplők: Dylan O’ Brien, Kaya Scodelario, Nathalie Emmanuel, Thomas Brodie-Sangster, színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi akciófilm, 131 perc, 2015. (16)

tűzpróbaAz első rész varázsa és a hatalmas cliffhanger után már vajmi kevés bizalmat lehetett szavazni az Útvesztő folytatásának. Futás, menekülés, újból bajba keveredés, válaszok nélkül. A könyv legtöbbet érő momentumai és szörnyei félredobva a kukába, egy olyan szkriptnek és sztorinak adva helyett, ami köszönőviszonyban sincs a nyomtatott változattal. Ahogyan Thomas is mondta a film végéhez közeledve, belefáradt a menekülésbe, osztozunk ebben.
Thomas (Dylan O’Brien) és csapata az Útvesztőből való kijutás után sem tud sok időt szánni a pihenésre. Újból fel kell venniük a harcot a VESZETTel és a zombikkal egy kietlen sivatagon keresztül menekülve. Kevés pozitívum mondható el a filmről, pedig hatalmas lehetőséget adtak Wes Ball kezébe. A gyenge dialógosukat nem fogjuk egy sör fölött ülve a barátokkal idézgetni. “Gyerünk”, “fussunk”, és a “már nem sok van hátra, mindjárt ott vagyunk” mondatai kergethették valószínűleg az őrületbe az alkotás élőhalott lényeit, a Buggyantakat is. A történet egy olyan buta klisékre épülő szintre alacsonyodik, ahol a történetvezetés néha irracionális a karakterek pedig csak sodródnak az árral.
Mindig is kényes dolog és egyben merész vállalkozás egy sikeres könyvsorozat mozivászonra adoptálása. A küldetés itt is elbukott. Teljesen új utakon jár a történet, amiben elvétve kakaóport is lehet látni. Egy-két változtatás viszont bődületes butaság volt az alkotók részéről. Gondoljunk csak a címre, ami némi háttértudás (olvasás) nélkül nehezebben kibogozható. Tűzpróba. A kötetből itt egy jó nagy szeletet kihasítottak, miszerint Thomasék nem megszöknek az épületből, hanem újabb próba elé állítják a fiatalokat. Pár nap leforgása alatt kell eljutniuk A-ból B-be átverekedve magukat a sivatagon és annak csapdáin. Ha valaki még emlékszik az előző rész utolsó mondatára (“Életbe lép a második szakasz.”), az tudja, hogy ez egy paradoxont hoz így létre. Hol van itt a második megpróbáltatás?
Az akciójeleneteket lehet csupán dicsérni, bár sokszor azt is olcsó ijesztgetéssel próbálják eladni, főleg a The Last of Us és a The Walking Dead-et nem ismerő sorstársainknak. A legkiemelkedőbb színészi játékot (nem lesz meglepetés) Aidan Gillen szállítja, a már jól ismert Kisujj a Trónok Harcából. Aki leginkább az Útvesztőben ragadt, az a Teresát játszó színésznő (Kaya Scodelario), jelenléte szinte észrevehetetlen, ha szól is, akkor is csak azt konstatálod, ja igen, még életben van. A játékidő szintén elszaladt az alkotókkal bár sok mindenre hasznos lenne, például a cselekmény kibontására, ám nem így gondolták. Viszont pozitív hazai vonatkozása a mozinak Pados Gyula operatőri munkája, amire tényleg nem lehet panasz.
Ez a vas kihűlt a második részre, persze még rejtőzik benne némi potenciál,és a harmadik részre is ütni fogják, csak akkor  az írói stábot is fel kellene rázni. Fanoknak egyáltalán nem ajánlom, és, hogy akkor kiknek? VESZETT egy kérdés…
10_5

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Csendes szív
Következő cikk Monty Everest