Tökmag és Gázolaj – Vakáció négy keréken – kritika


MICROBE-ET-GASOIL
Tökmag és Gázolaj – Vakáció négy keréken (Microbe et Gasoil), rendező: Michel Gondry, szereplők: Ange Dargent, Théophile Baquet, Diane Besnier, Audrey Tatou, francia vígjáték, 103 perc, 2015. (12)

Kamaszkorom legszebb nyara

Daniel későn érő típus, nehezen találja meg a közös hangot a korosztályával, ami egyrészt alacsony termetéből – innen a Tökmag becenév -, másrészt művészi hajlamaiból fakad. Mindennek tetejébe hosszú haja és finom vonásai miatt gyakran nézik lánynak. Két maszturbálás közben hol bátyja legújabb zenekaráról, hol pedig a Káma Szútrában található pózokról készít elismerésre méltó rajzokat. Kapóra jön az új osztálytárs Théo, akire hamar ráragad a Gázolaj becenév, mivel régiségekkel foglalkozó apja kacatjai között mindig talál valami bütykölnivalót. microbe_et_gasoil_e
Ebben az életkorban a gyerekek kegyetlenül őszinték tudnak lenni egymással és nem igazán tűrik meg maguk között az egyéniségeket. Mivel Théo is minden, csak nem átlagos, Daniellel való barátsága előre borítékolható. A két fiú családja sem nevezhető normálisnak és nem csak ők gondolják így, hanem én is. Ez különösen az anyákra (Audrey Tatou hihetetlenül jó bioanyuka) értendő, akik eltérő személyiségük miatt eltérő módon nem normálisak. Daniel és Théo csak a többiek szemszögéből éretlen és bár a korosztályukat érdeklő dolgok művelésében valóban nem jeleskednek, más dolgokhoz sokkal érettebben állnak hozzá (de legalábbis megpróbálnak). Ahogy eljön a nyári szünet, valami nagyot akarnak alkotni, ami egy négy keréken guruló bunkerben ölt testet. És ha már van kereke, akkor menni és kéne vele, pl. keresztül egész Franciaországon.
Az utazás során egyik kaland követi a másikat, a humor kamaszos, de nem tolakodó, a velük kapcsolatba kerülő felnőttek a szülőkhöz hasonlóan nem normálisak. A szintén Versailles-ból származó és festői álmokat dédelgető Michael Gondry láthatóan jól ismeri a kamaszok lelkivilágát és saját élményeit is beleírta a történetbe. Néhány álomszerű képet és furcsa szereplőt leszámítva a film a korábbi alkotásokhoz képest meglepően józan marad. A maszturbálás vagy a nagy cicikről való álmodozás csak annyira közhely ebben a korban, mint amennyire életünk következő évtizedeiben is az marad.

Bár kissé döcögős, a Tökmag és Gázolaj egy okos és szerethető road movie gyerekekkel, de felnőtt mondanivalóval, bizonyítva, hogy a rejszolástól egyáltalán nem lesz szőrös a tenyerünk és a kamaszkor ábrázolásának nem feltétlenül kell hónaljszagúnak lennie.

10_7

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A hét röhögései (113.)
Következő cikk 13. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál