Tarzan, a liánkirály
Gyerekkorában csak az nem szerette az erős torkú majomembert, aki soha nem hintázott nagymamája függönyén. Edgar Rice Burroughs amerikai író hívta életre figuráját, később rengetegen továbbfűzték kalandjait (az egyik legmerészebb verziók között lehet, amikor Sherlock Holmes oldalán nyomoz). Egyike a legtöbbet megfilmesített kitalált személyeknek, a legelső moziváltozatot, a Tarzan, a majomembert 1918. január 27-én mutatták be. Elmo Lincoln bújt ágyékkötőbe, jóllehet ekkor még nem hallatszott legendás üvöltése.
Számos mára feledésbe merült színész “formálta” meg: James Pierce, Frank Merill, Ron Ely… a legröhejesebb talán a bájgúnár Casper Van Dien és az egyetlen szemtengely-ferdüléses Christopher Lambert. A honi szinkron érdekessége, hogy legtöbbjüknek egységesen Bujtor István kölcsönözte a hangját.
Nekünk persze a magyar szülőkkel bíró Johnny Weissmuller volt az egyetlen, az igazi Tarzan. Az ötszörös olimpiai bajnok, ki először úszta 1 percen belül a 100 métert, pályafutása során tizenkétszer alakította sztárszerepét, nyolc csimpánzzal forgatott és hét feleséget fogyasztott el.
Tarzan és fia (1939)
Egy talált csecsemő felelősségteljes apjaként próbálkozik oldalán a legelbűvölőbb Jane (Maureen O’Sullivan). Csita gyerekmentő akciója élményszámba megy, a nagy T mosolyfakasztó élelemszerzése nem különben.
Tarzan New Yorkban (1942)
Amikor az őserdők ura nem Woody Allen hanem Kölyök keresésére indul, a poénok amiket bőven elsütöttek Krokodil Dundee előtt. Az is kiderül, hogy pénzért a kínai szabó a leggyorsabb, a rádió pedig kikapcsolva a legjobb (“Asszony beteg, hívni varázsló!”).
Lex Barker még Fellininél is vendégszerepelt Az édes életben (Anita Ekberg vőlegényeként), és amellett, hogy ötször terelgette az állatokat az őserdőben, Németországban Winnetou jobbján Old Shatterhand-ként szerzett komoly hírnevet.
Tarzan és az Ördögi nő (1953)
Gordon Scott testépítő bajnokként érdemelte ki a szerepet (6x), többször hangoztatta azért ideális számára mert nincs sok szövege. Karrierje izomzatához idomult: Herkules, Góliát, Zorro… és következett néhány spagetti western. Ebben az izgalmas bejátszásban feltűnik a visszatérő izgalmi faktor a gumikrokodil.
Tarzan titkos dzsungelje (1955)
Mike Henry a legdúsabb szemöldökű Tarzan háromszor hintázhatott ebben a szerepben, ami bonyolult mimikai és színészi eszköztárát tekintve, így is több, mint amennyit érdemelt. Bejátszásból kiderül, hogy kollégái sem a színészi szakma elitje, a napi divat szerint öltöztetett hölgyek annyira hitelesek ebben a környezetben, akár Pákó egy folklór dalversenyen.
Tarzan és a dzsungel fia (1968)
No Comment