1986. július 27-én, 30 éve annak, hogy a Queen fellépett Budapesten. A jubileum apropóján összeszedtük az együttes szerintünk 30 legjobb dalát, és miután végleges lett a lista, megállapítottuk, hogy a posztumusznak tekinthető Made In Heaven, illetve a Flash Gordon filmzene kivételével mindegyik album érintve van. Most eljutunk 30-tól 16-ig, holnap pedig, a tényleges évfordulón jön majd a lista második fele.
30. I Want It All
megjelenés: 1989. május 2.
album: The Miracle
szerző: John Deacon / Brian May / Freddie Mercury / Roger Taylor
UK: 3., US: 50.
hossz: 4:01 (kislemez), 4:41 (album)
A Kind Of Magic albumot követően a Queen tagjai úgy döntöttek, hogy ezentúl mind a négy tagot feltüntetik dalszerzőként, nem csak azt, aki az eredeti ötletet hozta. Ha a régi módszernél maradtak volna, akkor a szám mellett Brian May neve szerepelne, ami nem is meglepő, hiszen egy erőteljesen rockos darabról van szó, benne két elektromos gitárral, illetve a Queen történetében először és utoljára dupla lábdobbal. May a középrészben szólót énekel, ami a zenekar ezen késői fázisában már ritkaságszámba ment. A dalt, illetve címét a gitáros akkori barátnőjének védjegyszerű szólásmondása ihlette, és fontos megjegyezni, hogy eléggé eltérő az album-, illetve a kislemezváltozat – mi inkább az előbbire esküszünk. Később May sajnálta, hogy ezt a dalt Freddie Mercuryval már soha nem adhatták elő élőben, ugyanis a Queen vele 1986-ot követően már nem lépett fel többet. A dal elhangzott viszont az 1992-es emlékkoncerten, Roger Daltrey (The Who) vendégénekével.
29. Good Old-Fashioned Lover Boy
megjelenés: 1976. december 10.
album: A Day At The Races
szerző: Freddie Mercury
UK: 17.
hossz: 2:54
A Day At The Races album kisebbfajta visszaesés volt a Queen életműben a karriercsúcsnak tekinthető A Night At The Opera után, de azért tartalmazott izgalmas dalokat. Ilyen volt a Good Old-Fashioned Lover Boy is, ami több, szintén zongoraalapú Mercury szerzeményhez hasonlóan erőteljes music hall hatásokat visel magán (a frontember szerint ez valójában egy ragtime szám), és bizonyos szempontból akár a két évvel korábbi Killer Queen kistesójának is tekinthető. A dal, melynek középrészében Mike Stone, a zenekar hangmérnöke is vokálozik, 1977 elején megjelent EP-n, három korábbi Queen számmal egyetemben. A Good Old-Fashioned Lover Boy élőben nehezen reprodukálható dal volt, és ki is esett a szettlistából a News Of The World turnét követően.
28. In The Lap Of The Gods… Revisited
megjelenés: 1974. november 8.
album: Sheer Heart Attack
szerző: Freddie Mercury
hossz: 3:42
A Sheer Heart Attack LP B-oldala egy In The Lap Of The Gods című dallal kezdődik, aminek szinte semmi köze az albumot záró In The Lap Of The Gods… Revisitedhez, maximum annyi, hogy mind a kettőnek Mercury a szerzője. A frontember direkt azzal a szándékkal írta az album záródalát (akárcsak pár évvel később a We Are The Champions-t), hogy nagy tömegek énekelhessék, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a Queen már ekkor is arénákban gondolkodott. A News Of The World turnét követően mégis kikerült a setlistből, de a 86-os Magic turnén újra előkerült (kissé rövidítettebb változatban), így a budapesti közönség is vígan wolálázhatott Freddie-vel.
27. The Show Must Go On
megjelenés: 1991. február 5.
album: Innuendo
szerző: Deacon-May-Mercury-Taylor
UK: 16.
hossz: 4:31
Elsőre talán ezt gondolná az ember, hogy ez biztosan egy Freddie szerzemény, az igazság valójában az, hogy May komponálta a dalt, és természetesen az egyre rosszabb egészségi állapotú frontember szenvedéseit tette meg főtémának. A gitáros még azon is elgondolkozott, hogy átírja a dallamot mélyebb hangnembe, de Mercury megbirkózott a feladattal, sőt, az Innuendón, élete utolsó lemezén talán jobban énekel, mint valaha (érdekes, hogy a Kind Of Magic-en időnként kifejezetten rekedtes a hangja). A Show Must Go Onnál kevés találóbb záródal létezik, egyben ez volt a negyedik kislemez, amit az Innuendóról kimásoltak, 1991 októberében (bő egy hónappal Freddie halála előtt), bár a dal már inkább az akkor megjelenő Greatest Hits II című válogatásalbumot volt hivatott népszerűsíteni. Az énekes megrendült egészségi állapota miatt klipet már nem tudtak forgatni hozzá, így a korábbi videókból ollóztak össze hozzá montázst. Mercury halála után Elton John kétszer is elénekelte a dalt a Queennel (a második alkalom volt John Deacon legutolsó nyilvános fellépése), a sors pedig úgy hozta, hogy a Show Must Go On lett az a dal, amit May és Roger Taylor túl komolyan vett – elég csak a Paul Rodgers-, illetve az Adam Lambert-féle teljesen felesleges turnékra gondolni.
26. Love Of My Life
megjelenés: 1975. november 21.
album: A Night At The Opera
szerző: Freddie Mercury
UK: 63. (koncertváltozat)
hossz: 3:39
Egy Freddie által írt szerelmes dal, ami egy nőről szól! A Queen frontember sokáig együtt élt barátnőjével, Mary Austinnel, és neki írta ezt a balladát, mely később az egyik legnagyobb énekeltetős himnusszá avanzsált a koncerteken. A Jazz turnén rögzített Live Killers albumon hallható, ahogy Mercury egy ponton abbahagyja az éneket, és átengedi a stafétabotot a közönségnek. Ez a koncertfelvétel akkor ott 1979-ben kislemezen is megjelent, de nem kavart nagy vihart, viszont a Queen 1981-es fergeteges sikerű dél-amerikai látogatását követően a lista első helyéig jutott Argentínában és Brazíliában is. Amikor a zenekar nálunk járt, Freddie egy kicsit félszegen hagyta abba az éneket a szokásos sornál, de aztán megnyugodhatott: a magyar közönség is ugyanolyan jól tudta, hogy mi a dolga.
25. Somebody To Love
megjelenés: 1976. november 12.
album: A Day At The Races
szerző: Freddie Mercury
UK: 2., US: 13.
hossz: 4:56
Nehéz helyzetben volt a Queen a Bohemian Rhapsody, illetve a Night At The Opera album után, ugyanis remekműveket kellett folytatniuk. A Day At The Races címre keresztelt új lemez, valamint a Somebody To Love című sláger ugyan nem vitte át a lécet, de csalódást sem okozott. Ebben a komplex, Aretha Franklin inspirálta gospeles szerzeményben úgy tűnik, mintha a Queen tagjai egy többtucatnyi kórust alkotnának, holott csak arról van szó, hogy Mercury, May és Roger Taylor hangjait megsokszorozták egy kis stúdiótrükközés következtében – erre mondta azt egyszer Waszlawik Gazember, hogy a Queen tagjai annyira jól énekeltek a stúdióban, hogy azt a koncerteken már nem tudták reprodukálni. Az élőben természetesen némileg megváltoztatott Somebody To Love ettől függetlenül sokáig műsoron maradt, egészen a Works turnéig, ami azt jelentette, hogy a budapesti koncerten már nem hallhatta a közönség. A Freddie Mercury tribute koncerten a dalt George Michael adta elő (egy gospelkórussal kiegészülve), és érdekes volt megélni, hogy a sok nagy rockénekest lefölözve ő nyújtotta a legjobb teljesítményt; a felvétel aztán kislemezen is megjelent, és hatalmas példányszámban fogyott. Freddie amúgy élete utolsó interjújában (amit 1989-ben adott, a Miracle promóciójaként) dicsérte Michael énekesi képességeit, és a Queen később tervezte is, hogy vele pótolja majd Mercuryt, de ahogy Robbie Williams és Elton John, úgy ő sem lett végül a zenekar frontembere.
24. Hammer To Fall
megjelenés: 1984. február 27.
album: The Works
szerző: Brian May
UK: 13.
hossz: 3:40 (kislemez), 4:28 (album)
Az 1984-es The Works albumon a Queen folytatta a szintetizátorokkal való kacérkodást, amit a két évvel korábbi Hot Space-en (sőt, már a Game-en) megkezdett, és több dal, pl. a Radio Ga Ga, az I Want To Break Free vagy a Machines is meglehetősen szintipopos hangszerelést kapott. De hogy a régi rockrajongóknak is jusson valami, ott volt az erőteljesen gitárközpontú Tear It Up, illetve a Hammer To Fall – utóbbi lett a negyedik, egyben az utolsó kimásolt kislemez a Works-ről. A dal sokak szerint a hidegháborúról szól, a kalapács pedig egyrészt az atombombára („in the shadow of the mushroom cloud”), másrészt a szovjet zászlón is található szimbólumra vonatkozik, May viszont eloszlatta a kedélyeket: szerinte semmi másról nem szól az egész, mint a kaszásról. A klipet egy brüsszeli koncerten rögzítették, a szám pedig nagy koncertkedvenccé vált: a Queen előadta a Live Aiden, a Magic turnén és a Freddie emlékkoncerten is, ahol az Extreme frontember Gary Cherone énekelte el.
23. Princes Of The Universe
megjelenés: 1986. március 12.
album: A Kind Of Magic
szerző: Freddie Mercury
hossz: 3:32
Érdekes, hogy miután a Queen 1986-ban turnéra indult a Kind Of Magic-kel, az album kilenc dalából öt sosem került bele a szettlistába. Az élőben soha elő nem adott számok közé tartozik a Princes Of The Universe is, ami egy komplex darab, sok tempó- és témaváltással, és a régi Queen hagyományok szerint annyi stúdiótrükk van benne, hogy tényleg nagyon nehéz lett volna előadni a koncerteken. Mint ismeretes, a Magic album több dala valójában a Hegylakó című filmhez íródott, akárcsak ez, és nagyon fontos szerepe van a mozialkotás legelején: először Sean Connery hangját halljuk, aztán egyszer csak berobban ez a bombasztikus dal. Mely kislemezen sohasem jelent meg Angliában, jó pár egyéb országban viszont igen, és akárcsak a Hegylakót, úgy a klipet is Russell Mulcahy rendezte. A képsorok ott játszódnak, ahol a film zárójelenete, és még a főszereplő, Christopher Lambert is felbukkan, hogy vívjon egy rövid párbajt a mikrofonját kardként használó Freddie-vel.
22. Crazy Little Thing Called Love
megjelenés: 1979. október 5.
album: The Game
szerző: Freddie Mercury
UK: 2., US: 1.
hossz: 2:42
A Queen soha nem ment a szomszédba egy jó adag bombasztikumért, de ha úgy adódott, a minimál is tök jól állt nekik. Tulajdonképpen már a kezdetek óta játszottak a koncerteken 50-es évekbeli rockandroll feldolgozásokat, Freddie nagy Elvis-rajongó volt, és egy idő után úgy döntött, megírja a saját kis rockandrollját (a komponálás állítólag összesen tíz percet vett igénybe, egy bajorországi hotelben). Noha gitáron csak alapszinten tudott játszani, több dalt mégis akusztikus gitáron írt, köztük a Crazy Little Thing Called Love-ot is, és később ez lett az egyetlen Queen szám, amit Mercury élőben is gitáron adott elő. Ez lett a Queen első amerikai number one-ja, és az óceán ottani oldalán is végleg szupersztárzenekarrá avatta Freddie-éket. A dal a legendás húszperces Live Aid miniszettbe is bekerült, elhangzott Budapesten is, az emlékkoncerten pedig Robert Plant énekelte el.
21. Get Down Make Love
megjelenés: 1977. október 28.
album: News Of The World
szerző: Freddie Mercury
hossz: 3:51
Az első néhány Queen lemez borítóján mindig szerepelt egy megjegyzés, miszerint a zenészek nem használnak szintetizátort. Nem azért, mert elutasítják őket, hanem mert büszkék arra, hogy a bonyolult hangzásvilágukat elektronika nélkül is elő tudják állítani. Sokan azt hitték a News Of The World album egyes dalai, elsősorban a Get Down Make Love hallatán, hogy a Queen tagok végleg beadták a derekukat, márpedig a szintik valójában csak két albummal később, az 1980-as The Game-en kezdtek el valóban beszivárogni a zenéjükbe. A Get Down Make Love-ban hallható fura szintetikus hangok May gitárjából szólnak, a zenekar pedig elég sokáig játszotta ezt a számot koncerteken, a Hot Space turnéval bezárólag. Az erőteljesen erotikus szövegvilágú, valamint szokatlan hangzású és ritmikájú dalból később a Nine Inch Nails készített emlékezetes feldolgozást.
20. We Will Rock You
megjelenés: 1977. október 7.
album: News Of The World
szerző: Brian May
UK: 2., US: 4.
hossz: 2:02
Eléggé nyilvánvaló, hogy erről a listáról nem hiányozhat a We Will Rock You, ami a másik nagy stadionhimnusszal, a We Are The Champions-szel jelent meg dupla A-oldalú kislemezként. A felvétel érdekessége, hogy csupán egyetlen hangszer hallható benne: May gitárja, ugyanis amellett csak énekhangok szerepelnek, a ritmust pedig tapssal, illetve lábdobogással állították elő a tagok. Ez valószínűleg a világ legegyszerűbb ritmusú dala, és szinte csoda, hogy 1977 előtt senkinek nem jutott eszébe, az viszont már kevésbé, hogy azóta rengetegen feldolgozták, koppintották, és azon sem kell csodálkozni, ha egy sporteseményen felhangzik hangulatfokozó, együtt tapsoltatós zeneként. A News Of The World turnétól kezdve ez lett mindegyik Queen koncert utolsó előtti dala, közvetlenül a We Are The Champions előtt – a kivétel a Magic turné volt, ahol a két dal közé befért a Friends Will Be Friends is. A zenekar egy időben a koncertjeit is ezzel a dallal nyitotta, viszont teljesen más, vagyis sokkal gyorsabb verzióban adta elő; a Freddie emlékkoncerten Axl Rose énekével csendült fel, azt pedig jó lenne kitörölni a kollektív emlékezetből, hogy May és Taylor hova alacsonyodott le, amikor a Five nevű ugribugri fiúcsapattal feldolgozta.
19. Bicycle Race
megjelenés: 1978. október 13.
album: Jazz
szerző: Freddie Mercury
UK: 11., US: 24.
hossz: 3:01
Akárcsak a fent említett We Will Rock You, úgy a Bicycle Race is dupla A-oldalas kislemezként jött ki, a Fat Bottomed Girls társaságában – a dalszövegben még utalás is történik a másik dalra. Mercury állítólag annak hatására írta meg, hogy a Jazz album felvételeinek szünetében az az évi Tour de France épp Montreaux mellett haladt el, ahol a Queen stúdiója is volt. Noha rövid dalról van szó, mégis jó pár tempó- és témaváltást hallunk, a tradicionális Queen hangszerek mellé pedig belép a biciklicsengő is. A szöveg több aktuálpolitikai (Watergate, Vietnám), valamint kulturális utalást tartalmaz: felbukkan benne John Wayne, Frankenstein, Superman és a Cápa című film is. A szöveg egy pontján Freddie azt énekli, hogy „I don’t like Star Wars”, ami May szerint nem volt igaz, és ez a fotó is valószínűleg a gitáros elméletét támasztja alá. A dalhoz hírhedt videóklip készült, melyben 65 nő kerékpározik a wimbledoni focistadionban teljesen meztelenül. Állítólag amikor a zenekar stábja visszavitte a bicikliket a kölcsönzőnek, a cég munkatársai azt mondták nekik, hogy cseréljék ki az üléseket.
18. The Prophet’s Song
megjelenés: 1975. november 21.
album: A Night At The Opera
szerző: Brian May
hossz: 8:17
Ha a posztumusznak tekinthető Made In Heaven rejtélyes hidden trackjét nem számítjuk, a Prophet’s Song a leghosszabb dal, amit a Queen valaha lemezre rögzített. Egy kicsit mintha a Bohemian Rhapsody ikertestévéről lenne szó, csak itt May volt a szerző. A gitáros azután írta meg a dalt, hogy éppen betegen feküdt, és egy árvízről álmodott. Amit itt hallunk, az simán kimeríti a prog-rock fogalmát, és ebbe bőven belefér, hogy May a gitárja mellett még egy egzotikus japán hangszert, a kotót is megszólaltat. A szöveg tele van bibliai idézetekkel, a dal közepén pedig felcsendül egy a-capella betét, némileg a Bohemian Rhapsody hangulatában, de annál jóval tovább tart, és egy kicsit próbára teszi a zenehallgató türelmét. A hangszeres részek miatt viszont ennek a dalnak mindenképp helye van a listán.
17. Tie Your Mother Down
megjelenés: 1976. december 10.
album: A Day At The Races
szerző: Brian May
UK: 31., US: 49.
hossz: 3:45 (kislemez), 4:48 (album)
Ez a dal úgy született, hogy May megírta a riffet, és valamilyen érthetetlen okból kifolyólag azt énekelte hozzá, hogy „tie your mother down”, ami ugyebár nem egy kedves szándékú gondolat. Eleinte csak poénnak szánta, és teljesen más szöveget írt volna neki, de a többiek, Freddie-vel az élen, meggyőzték. A szám később állandó koncertkedvenc lett, és általában a szettlista legelején bukkant fel. A Queen a Foo Fighters tagjaival adta elő, amikor azok beiktatták őket a Rock And Roll Hírességek Csarnokába 2001-ben, a Freddie emlékkoncerten pedig a Def Leppard frontember Joe Elliottel, illetve Slash-sel játszották el. Az intrót tartalmazó albumváltozat egy perccel hosszabb, és ha az ember újraindítja a Day At The Races, miután a záró Teo Torriatte véget ér, akkor a nyitó Tie Your Mother Down tulajdonképpen az utolsó dal folytatásának tekinthető.
16. Now I’m Here
megjelenés: 1974. november 8.
album: Sheer Heart Attack
szerző: Brian May
UK: 11.
hossz: 4:12
Brian May-nek nincsenek túl kellemes emlékei a Sheer Heart Attack elkészültéről, mert a munkálatok során kórházba került hepatitisszel. A Now I’m Here-t is betegen írta, és a gitároshoz méltó módon egy igazi hard rock felvételről van szól, amiben még a Mott The Hoople nevű zenekar is szóba kerül (az akkoriban még kevésbé nagy halnak számító Queen volt a Hoople előzenekara az USA-ban). A megjelenését követően szinte mindegyik koncerten eljátszotta a zenekar, a Freddie tribute alkalmával pedig Brian May a Def Lepparddel közösen adta elő.
A 2. rész:
){kind=link}