Három király tesó (The Night Before), rendező: Jonathan Levine, szereplők: Joseph-Gordon Levitt, Seth Rogen, Anthony Mackie, Jillian Bell, Lizzy Caplan, Michael Shannon, amerikai vígjáték, 101 perc, 2015. (16)
Ha Karácsony, akkor idegbajos fadíszítés és kapkodós sütés-főzés, bejgli, meg mákos kukorica, manósapka és manófül, fagyöngy, rénszarvasos pulcsi, éjféli mise és Mennybőlazangyal, Eddie „Tele volt a sz#rkonténer!” kuzinhoz hasonszőrű, kedves rokonok és Otthonhagyott Kevin, meg egy kis budspencerterencehilles Bunyó Karácsonyig.
Szóval, nagyjából így néz ki egy teljesen hétköznapi Karácsony! Általában.
Egy, az évek alatt jól összeszokott, színészi, írói, rendezői, produceri, haveri csapat esetében azonban – némi egyezést leszámítva – kicsit másmilyen a Szenteste megünneplése, a Messiással való találkozás, új értelmezést nyer a zöld szín és természetesen a hóról is valami egészen más jut az ember eszébe.
Ethan (Joseph Gordon-Levitt), Isaac (Seth Rogen) és Chris (Anthony Mackie – A bombák földjén, Pain & Gain, Falcon a Marvel-mozikból), a gyerekkori barátok egy évtizedes hagyomány végére akarnak pontot tenni az idei Karácsonykor, 2001-ben ugyanis épp ezen a napon szenvedtek halálos balesetet Ethan szülei, ezért a jóbarátok azóta minden évben közösen szórakozva töltik el az ünnep első estéjét. Ám 2008 óta új célt hajszolnak: az exkluzív, külön meghívós, legVIPbb bulit, a legendás Diótörő Bált, amire most, a jelenben végül Ethan sikeresen elcsór három belépőt. Így a gyermekáldás előtt álló Isaac, a nagymenő, de titokban szteroidokon élő focista, Chris – „aki őrülten tolja a közösségi médiát” – és a sikertelen zenész, Ethan, akit pedig nemrég hagyott ott a barátnője, belevetik magukat a hópelyhes éjszakába, hogy piálva, drogozva, dorbézolva sajátos módon ünnepeljék meg a Messiás megszületését…
Nagyjából erről szól Jonathan Levine rendező (Bódulat, Fifti-fifti, Eleven testek) filmje, amiben mintha Dickens Karácsonyi énekének modern, a Szellemes karácsonyra hajazó, de Bill Murray- és cinikus humor-mentes verzióját látnánk. Példa erre a srácokat többször is kiszolgáló díler, Mr. Green (Michael Shannon), aki nem csupán angyali fénybe vonja a környezetét, de egyfajta karácsonyi szellemként király anyagaival életének különböző karácsonyaiba is elrepíti Isaacet.
Ha egy Seth Rogen filmet néz az ember, általában számíthat arra, hogy nem éppen politikailag korrekt viccekkel fogják bombázni az agyát és a Három király tesó esetében is tudjuk, hogy ez nem James Stewart és Az élet csodaszép, de a túl sok üvöltözés, túl sok drog és fuck-olás elrontja az amúgy is épphogy felvázolt romantikus szálat, a baráti hangulatot, és humortalanná teszi a maradék vígjátéki élményt is. Persze, lehet röhögni egy-két poénon – Isaac Dávid-csillagos hanukai pulcsiban elkeveredik egy katolikus misére –, de a valódi, szívből jövő karácsonyi kacaj elmarad. És ehhez még maga Miley Cyrus, de még az elmaradhatatlan haver, a melómániás James Franco felbukkanása sem tud hozzátenni túl sokat.
Három királyok a latyakban – ha nem hétköznapi karácsonyi filmre vágyunk, válasszuk inkább a Tapló télapót és Billy Bob Thorntont, hiszen a szeretet ünnepét nála jobban senki sem tudja botrányba fullasztani!
Leszámítva talán a Grincset és Hans Grubert!
