Teljesen idegenek (Perfetti sconosciuti), rendező: Paolo Genovese, szereplők: Guiseppe Battiston, Anna Foglietta, Marco Giallini, Edoardo Leo, Valerio Mastandrea, Alba Rohrwacher, Kasia Smutniak, feliratos, olasz vígjáték, 97 perc, 2016
Madarat tolláról, embert mobiljáról
A mobilod a személyes fekete dobozod, benne van minden titkod, mindent tud rólad. Ebből a felvetésből indul Paolo Genovese filmje, amiben egy baráti játék komoly következményekhez vezet.
Egy héttagú baráti társaság estéjét követjük nyomon: három házaspár és egy egyedülálló pasi, aki majd most mutatja be új barátnőjét a csapatnak. Vacsorázni gyűlnek össze, na meg, hogy a holdfogyatkozást együtt nézzék. A három pár, az írók okos húzása nyomán, a házasság három szakaszában van: Cosimo és Bianca friss házasok, Carlotta és Lele kicsi gyerekeiket hagyják otthon a nagymamára, Eva és Rocco a tinédzser lányukkal küszködnek, és nagyjából mindent átéltek egymással. Persze már a készülődéskor látjuk a jeleket, hogy nem minden rózsás az egyes kapcsolatokban, de ahogy az égitest egyre jobban elsötétül, úgy nőnek a sötét árnyékok a társaságban is. Egyikük javaslatára ugyanis mindenki mobilja szabad préda az este során, minden bejövő üzenetet fel kell olvasni, minden képet meg kell mutatni, minden hívást kihangosítva kell folytatni. Hiszen régóta barátok és házastársak, nincsenek titkaik egymás előtt… vagy mégis?
Van, aki azt hiszi, ki tudja cselezni a sorsot, és ártatlanul jöhet ki az őszinte feltárulkozásból, de persze ez csak még nagyobb bonyodalmakhoz és még kínosabb szituációkhoz vezet. Ki csal meg kit, na és kivel, ki hova jár titokban, kit nem hívnak el közös programokra, kinek milyen tervei vannak, amibe nem avatta be élete párját, ki az, aki még önmaga előtt sem tud teljesen nyílt lenni… Ha egyszer kinyílik az őszinteségi csap, nehéz visszatuszkolni a féligazságokat és a bántóan kíméletlen véleményeket, a titkok meg úgy bugyognak a felszínre, mintha csak erre az alkalomra vártak volna. Senki sem marad ki a szórásból, csak valaki jobban megússza – talán mert jobb ember, kevésbé sötét titkokkal.
A rendező, Paolo Genovese eddig közepes filmeket tudott felmutatni, még Olaszországban sem igazán figyeltek rá, de most valamit nagyon megérzett. Egy olyan jelenségről mesél, amit a nyugati világ minden táján megértenek: ha a mobilunkkal már bensőségesebb viszonyban vagyunk, mint a barátainkkal, szerelmeinkkel, akkor mi marad a többieknek? A csodálatosan egyszerű alaphelyzettel operáló filmmel Genovese tarolt a hazai díjkiosztókon, sőt, még a rangos Tribeca Filmfesztivál legjobb nemzetközi forgatókönyvéért járó díját is elhozta.
De hogyan lehet egy ilyen, barátinak már nem igazán nevezhető este után folytatni? A rendezőnek erre is van egy meghökkentő válasza, a néző pedig elgondolkozhat: mi a jobb? Ha tudjuk az igazat önmagunkról és társunkról, barátainkról, vagy ha a mobiltelefonok sötét belseje tárolja azt „biztonságosan”.
