Rendkívül nehéz helyzetben van Luc Besson, szívszerelme megfilmesítése kapcsán. A Valerian és az ezer bolygó városa, ha hű marad az eredeti francia képregényhez, akkor elhordhatják koppintónak, ha viszont ezek elkerülése végett másít az alapanyagon, akkor meg pont ő nem lesz hiteles projektjéhez, amelyet 20 éve tervez. S, hogy miért?
Nemes egyszűrséggel azért, mert a Valerian füzetek voltak annak idején Lucas egyik legfőbb inspirációi a Star Wars-hoz. Viszont ez esetben sokkal többről van szó, mint az úszó szövegről a Flash Gordonból. Innen konkrét dizájnokat, történetelemeket és figurákat emelt át, mindenféle következmény nélkül, hisz még a Valerian rajzfilmsorozat se tette túl ismertté az USÁ-ban a francia sci-fit, hiába jelent meg az első pár kiadvány angolul is. És mint tudjuk, az amcsik a franciáktól számtalan filmet, produktumot átvettek, hol jobb (Oscar), de a legtöbbször rosszabb (Taxi) formátummal.
Jean-Claude Mézières, rajzoló 1977-ben gondolt egyet és beült a kecsegtetőnek ígérkező új űrmesére, ám arra nem számított, hogy rengeteg díszlet, megvalósítás, koncepció és úgy általánosságban az egész alkotás hangulata visszaköszön majd évtizedes állandó munkájából. Udvarias érdeklődése válasz nélkül maradt, Lucas sosem ismerte el, de az évek során Mézières tudomására jutott, hogy a Skywalker Ranch bizony tele volt Valeriannal.
No, de mégis Lucas miket „vett kölcsön” az 1967-ben induló képregényekből?
Az Ezeréves Sólyom
A teherhajó egyik inspirációját a hamburger mellé letett olivabogyó jelentette, ami formailag stimmel is a végső kinézetre, azonban ez csak kapóra jött, hogy Lucas elkerülje a nagyobb hasonlóságot az 1972-ben debütált XB982-es asztrohajóval. Funkciójukat tekintve viszont lényegében megegyezik a két jármű. 
Rabszolgabikini és lebegőhajó
Minő véletlen, Laureline (Valerian társa) is volt rabszolga 1972-ben. Ez a ruhadizájn még 11 évvel később se ment ki a divatból. Jó, „réges, régen” történtek a Star Wars eseményei, de a Valerianban meg van időutazás. Nem kevésbé mellékes, hogy egy repülő yachton hordta eme felszerelését hősnőnk, és az egész szitu hasonló. Amikor a jelmeztervezőt megkérdezték a dologról, akkor egy francia festményre hivatkozott. Aha. Tény, hogy a Valerian is nyúlhatta onnan. Sőt! Arra van nagyobb esély!
Yoda odúja
Komoly munkát igényelt a stábtól Yoda lakhelyén forgatni. Az egész ugye egy képen nem látható, alul-felül irányított bábszínházi díszlet volt, amely padlója valójában pár deszkából állt, amin Mark Hamillnek egyensúlyoznia kellett. Valerian azért biztonságosabban járhatott fel-alá egy hasonló berendezésű kis kunyhóban. Rendben, ez általános tündérmesés helyszín, de azért mégis érdekes, hogy a Valerian is használt ilyet, nem? 
Mr. Fagy
1971-ben adták ki azt a sztorit, ahol Valeriant (az XB982-es kapitányát) folyékony műanyaggal lefagyasztották. A Sólyom kapitányánál legalább a hűtőanyag nevét megváltoztatták. Ja és jégkocka helyett tömbbe került. 
A felhőváros
Ha már a jeges dolgoknál tartunk, nem árt elmenni az egész felhőváros mellett sem. Az eredeti verzióban ugye főképp folyosókból állt, e jelenetsor átformálása viszont szerintem a Special Editionök legjobb változtatása, hisz így tényleg a fellegekben érezhettük magunkat. Akárcsak azon francia olvasók, akik az alábbi helyszínnel szembesültek. Ó igen, az SE-vel pedig csak még nagyobb lett a hasonlóság… 
Darth Vader
Oké, Birodalom = nácik, de amikor Lucas elolvasta a fagyasztásos sztorit ’71-ből, azon oldalak közül nem az ragadta meg leginkább fantáziáját. Eleve kezdjük ott, hogy a füzet neve az „Empire of a Thousand Planets”, szóval már maga a név is adott volt (nem csak a Harmadik Birodalom kapcsán), hát még egyik vezetőjük! A Valerianban a sisakot a klasszikus, középkori kinézetből áthozva tuningolták föl, így az, hogy Vader fejfedőjének hátulja hasonló, még apróság.
Igen ám, de a sisak nem simán a lovagi tornákhoz kellett, hanem – plot twist! – elroncsolódott fejének elfedésére. A funkció azért itt más, láthatóan nincs lélegeztető a sisak arcában, de a sérülések már ismét ismerősök… Nagyon égő! 
Tarkin
Ha már a Birodalomnál tartunk, nem mehetünk el Point Central nagykövete mellett sem, akit 1975-ben rajzoltak le, hogy aztán nem CGI-vel, hanem Peter Crushinggal feltámasszák, igaz más beosztásban. Arról nincs infóm, hogy a rajzot mennyire ihlette a színész maga, mert ha igen, akkor ez hasonló Nick Fury esetéhez: hiszen mikor rebootolták és feketévé tették, akkor Samuel L. Jacksonról rajzolták kinézetét. (És Hasselhoffra emlékszik még valaki?)
Cirkálók
Nagyobb hajó is akad a Sólyomnál, ami elég komoly hasonlóságokat mutat a Valeriannal. Nem, nem az Űrgolyók merített belőle, hanem Lucas. Igaz, 1975 után némi fogyókúrára küldte az alapformát, így kevésbé hasonlít egy űrbéli felhőre az egyik cirkálótípus. Ó, és ha már a Lázadóknál tartunk…
Persze hogy hogy nem, a Csillagrombolóra is találni rímelő változatot.
Cantina
Természetesen Valerianék világában is léteznek kocsmák, melyekben mindenféle faj mulathat a bunyó kitörésig. Hm… honnan dereng ez?
A lenti kép már a Valerian alkotóinak válasza a Star Warsra. Itt épp Leia és Luke találkozik a korábban is Hanhoz hasonlító Valeriannal és Laureline-nel. A hercegnőre bónuszként rárajzolták a 11 évvel korábbi rabszolgaruhát is. És hogy mit rejt a kép (nagyjából)?
Leia: Olyan ismerősöknek tűntök nekem! Jó végre találkozni!
Laureline: Oh, mi már hosszú évek óta itt vagyunk.
Hát igen, a 4. falat már akkoriban is jó móka volt áttörni. 
Watto
Ám Lucas még itt sem állt meg, hiába jött ki a fenti jelenet. Már azon is látjuk háttal az 1975-ben bemutatkozó mellékszereplőt, a Shingouz faj képviselőjét, aki szemből tiszta Watto, csupán egy orrhosszal nyert. Bár ha az iménti képkocka már reakció volt a filmekre, akkor George később talán tudatosan alkotott ilyen kinézetű fajt, hogy retrospektív még érdekesebbé váljon Luke-ék cameója. Noha ez erős feltételezés, hisz semmibe vette az alkotókat, meg a többi esetben erről nem is lehetett szó ugyebár…
A klónhadsereg
Oké, oké, Lucas tervezett a világába talán már a kezdettől fogva klónokat, hiszen a háborúról esett szó az Egy új reményben is. De ennyi. Volt egy „háború”. Hogy az mégis mi fán termett, még nem tudtuk. 1977-ben a Valerian behozta a klónhadsereget, mint témát. Sima katonai cuccban voltak, de az időzítés kapóra jött. Láss csodát, 1978-ban, a Holiday Special animációs (rajzolt, akár a képregény) blokkjában bemutatkozott Boba Fett, akiről ugyan csak jóval később tudjuk meg, hogy valójában egy lassított fejlődésű klón, rohamosztagosokra hajazó szerkóban virított, tehát hirtelen lett feltételezhető tudatosság a „háború” koncepciójában is. A felszerelés már saját, de a többi erősen megkérdőjelezhető… 
És ezeken kívül persze még számos más hasonlóság is felfedezhető a két világ között, pl. Luke felhővárosi kalandja. Meg kell jegyezni továbbá hogy nem feltétlen Lucas itt a főludas, hisz eleve több francia is dolgozott a filmeken és Ralph McQuarrie eredeti rajzai még inkább hajaznak a képregényekre, nem csak formailag, mennyiségileg is.
A szerelemgyerek: a film címének vége az „ezer bolygó városa” pedig szintén érdekes. Valerian és Laurielle 1975-ig bezárólag meglátogatott sivatagi bolygót, jeges bolygót, dzsungeles bolygót, és még sorolhatnánk. Az pedig, hogy Besson mióta is szeretné vászonra vinni a két bolygóközi utazó kalandjait? Nos, ez a kép sokat sejtet… 
„Mély szerelemben vagyok a történetekkel, imádom a főszereplőpárost. Tiniként mindig velem voltak, még az iskolai szüneteket is együtt vészeltük át. Kötődtem hozzájuk.” – kezdi Luc. „A kezdetektől fogva erre vártam, hogy megcsinálhassam. De hosszú ideig lehetetlennek tűnt. Túl sok és változatos idegenlény, egyszerűen kivitelezhetetlennek tartottam. Aztán az Ötödik elem munkálatai során, ahol valerianosokkal is dolgozhattam, belevágtam. Persze a megfelelő technika hiányában csak ültem rajta. Majd kijött az Avatar… és azt mondtam: oké! Jimnek köszönhetően láttuk, hogy lehetséges!”
„Ami engem itt mindig is izgatott az egészben az az, hogy mi emberek képesek voltunk egész pontosan 8000 idegen fajjal jól meglenni, üzletelni velük. A világ pedig nagyszerű, kidolgozott tudománnyal, biológiával, művészettel, kultúrákkal, és kereskedelemmel. Ugyan minket, embereket képviselnek a főszereplők, ez nem az a fajta „az alienek szerepelnek, tehát ők a gonoszok” sztori. Nem. Ez ránk reflektál, arra, amik ma vagyunk. Csak itt nem franciák, meg amerikaiak vannak, itt minden ország egy bolygó teljesen más főfajjal és élővilággal. Irtó nehéz ezt jól filmre vinni!” – folytatja.
„Az idegenek úgy 90%-át színészek játsszák, van smink és mocap is. Akadnak fura alakok dögivel. Van, akire csak fából készült maszkot raktunk. Ragaszkodtam ilyen megoldásokhoz is, mert mindig érdekes látni, hogy az adott színész mit hoz ki belőle. Meg aztán, ha így hiteles 1-1 figura, akkor minek máshogy csinálni?” – zárta a rendező, még a tavalyi Comic Conon.
Nehéz tehát a helyzete, kopi-nem kopi, ki mit lopott kitől, stb., de egy a lényeg: Luc Besson kezeiben biztató előjelekkel állunk szemben…
