Hogyan vált bizarrá a lovagiasság napjainkra?
Semmi nem tesz úgy örökérvényűvé egy filmet, mint egy igazi klasszikus szerelmi jelenet. Habár manapság a politikai korrektség, női önvédelmi tanfolyamok, a Tinder, a polgárőrség (angolszász területen a neighbourhood watch) intézménye és a szexista füttyögések megnehezítik, hogy belefeledkezzünk ezekbe a romantikus képsorokba – ugyanis a mai normák (vagy normának tartott hallgatólagos közmegegyezések) szerint ezek néha inkább hátborzongatóak. Nézzük, hogy lehet tönkretenni kedvenc jeleneteinket, amik romantikusnak számítottak a maguk korában, de manapság már ijesztően is hathatnak.
Doors (1991) – „Követtelek a tengerparttól.”
Egy idegent hazáig követni, felmászni a fán a tornácára, megcsókolni, mielőtt csak tíz szót is kiejtettünk volna a szánkon valószínűleg nem olyan dolgok, amit ma simán megúszna az emberfia. Val Kilmer Jim Morrisonja tisztességes őszinteséggel bánik Meg Ryan karakterével, Pammel, amikor bevallja a pontos igazságot arról, honnan tudja, ki ő. Ezzel az egy dologgal indokolja az utána lopakodást: „Mert… te vagy számomra az egyetlen.” Ja, persze, sok szerencsét, hogy utána csináld – mondjuk Velencében, és jó esetben anélkül, hogy leszúrnának.
Mondhatsz akármit (1989) – A zavaró szomszédok
Nem bukkanhatsz fel csak úgy egy lány házánál váratlanul, és nem csaphatsz éktelen zajt anélkül, hogy valaki biztosan rád ne hívná a zsarukat. A hangos zene és a szúrós szemű szomszédi “riasztórendszer” közé szorulva nincs esélyed egy dalt átvészelni anélkül, hogy egy rendőrautó hátsó üléséhez ne bilincselnének. Bár amúgy sem kell aggódni, mert ma valószínűleg már nem is találnál egy ehhez szükséges méretű hordozható hangfalat.
Titanic (1997) – Aktrajz
Nagyon drukkolunk, hogy sikerüljön meztelen képeket rajzolni egy olyan lányról, akivel csak most futottál össze egy hajón – és (elegánsan) meg is úszd ezt az akciót. Itt, a szárazföldön ezt szexuális zaklatásnak nevezzük. Ó, nyilván beleegyezett, ugye? Nos, várd csak meg, amíg blokkolják az Instádat, amikor megpróbálod megosztani.
Szerelmünk lapjai (2004) – „Háromszázhatvanöt levelet írtam neked. Az év minden napján írtam egyet.”
Az év minden napján, haver? Ezt sose valld be! Elismerjük, hogy a gyönyörű kézzel írt levél műfajában mi is elveszünk, így egyet-egyet írni néhanap talán belefér. De minden egyes nap? Ne már! Ez ma nem győz meg senkit arról, hogy téged válasszon. Arról viszont minden bizonnyal meggyőzi őket, hogy tartsák maguk távol tőled.
Ghost (1990) – A túlvilágról követni valakit
Ha burritó lennél, talán nagyobb szerencséd lenne a hölgyekkel. Vagy ha Patrick Swayze lennél. Sajnos egyik sem tűnik élethű forgatókönyvnek. Ha egyszer feldobod a pacskert, ennyi volt. Hagyj fel a szerelmi álmok szövögetésével, úgysem jön össze. Ha ez ma történne, hidd el, csak kódorognál körülötte, miközben látnod kellene, hogy megy béna első randikra csilli-villi Tinder-profilú fickókkal.
Micsoda nő! (1990) – Fényes nappal fölkapaszkodni egy nő tűzlétráján
Nem érdekel, ha ő Csingiling, a tündér, akkor is golyót kapsz, de minimum rácsok mögé juttatod magad, ha egy rózsákkal díszített limuzinnal arcolsz az utcán, jelenetet rendezel, majd felmászol egy olyan tűzlétrán, ami nem a tiéd. Először talán végig kéne gondolnod a dolgot, mert mind tudjuk, hogy az első két-három emeleten biztos élnek olyan emberek, akik nem örülnek, ha egy vadidegen császkál a vészkijáraton. Ez tipikusan az a helyzet, amikor váratlan és hívatlan vendég vagy. Nem olyan cuki, mint 20 évvel ezelőtt volt. Az emberek egy átlagos Black Friday-en kevesebbért is ölnek, az ég szerelmére!
A szerelem hullámhosszán (1993) – Elvinni a gyereket az első randira
Tom Hanks és Megan Ryan párosa a ’90-es évek szerelmeseinek megtestesítője, de minden olyan film, amelyben egy nő egy tökéletes kapcsolat reményében egy olyan fickóval randizik, akinek a fia a helyi rádió műsorába telefonált, hogy az apja becsajozzon, nevetséges. Nagy szerencsénkre a film legendás párosa megkönnyítette, hogy rájuk összpontosítva elterelődjön a figyelmünk a szánalmasan nevetséges cselekményről. Az már csak kukacoskodás, de mikor végre először találkoznak a hölggyel az Empire State Building tetején az ugye New Yorkban van, és nem Seattle-ben.
A szerelem hálójában (1998) – Mr. Zsepi
És még egy dolog, Tom/Meg-fanok! Nem tehetünk róla, de azon a befejezésen is kiakadtunk, amikor a film végén a parkban találkoznak. Egészen édes a jelenet, amíg Meg Ryan sírni nem kezd, és Tom előveszi a zsebkendőjét, hogy letörölje a könnyeit. Bár 1993-ban ez még egy úriember mozdulatának tűnhetett, ez napjainkban valószínűleg minden városi lányt megfélemlítene. Egy valós, szingli Meg Ryan első gondolata ez volna: „Miért van nálad egy zsebkendő? Ki a fene hord magánál vászonzsebkendőt?” A második pedig ez: „Miért törlöd végig az arcomon, te idióta?”
10 dolog, amit utálok benned (1999) – Nyilvános karaoke-vallomás
Figyu, mindannyiunknak hiányzik Heath Ledger, de ha ezzel a húzással állsz elő sokak szeme láttára (és füle hallatára), szegény lányt a világból is kiüldözöd, egy életre elriasztva bármiféle karaoke bártól. Már az is elég gáz, hogy mások előtt karaoke-zol, nem csak a tükörképednek – de ez aztán végképp nem nyerő. Az egyszerűség kedvéért fogadjuk el, hogy ha egy dalt nyilvánosan egy nőnek címzel, az a nő lehetőleg a feleséged legyen. De még akkor sem garantált, hogy utána veled megy haza.
Igazából szerelem (2003) – Megint a szomszédság
Jó próbálkozás, Rick Grimes, de nem ülünk fel ennek a szakállas trükknek. Az egyetlen eset, amikor ez valóban humoros lenne, ha nem karácsonykor játszanád ezt a háttérzenét. A Mondhatsz akármit-pillanaton túl, ez a jelenet bebizonyította, hogy vér kell a pucába ahhoz, hogy egy csaj lakására menj, amikor épp a pasijával van, és azt gondold, működni fog, ha cuki kártyákon keresztül vallasz Bob Dylant megszégyenítően szerelmet. Próbáld ezt megcsinálni ma, hogy aztán integethess magadnak egy videóban, ami vírusként bombázza szét a netet. Vége az ünnepeknek Rick Grimes, menj vissza zombikat szeletelni!
Forrás: craveonline.com
