Az angol arisztokrácia legfelsőbb rétegeiben minden tökéletes, gondolhatnánk. Erre cáfol rá Edwart St. Aubyn a Patrick Melrose regénysorozatban, melyben betekintést nyerhetünk egy rengeteg szenvedéssel kikövezett életútba.
Annak idején Benedict Cumberbatch-től megkérdezték melyik irodalmi hőst játszaná el szívesen. Válasza akkor a sokkoló, de igaz történetet elmesélő Patrick Melrose volt, majd 2018-ban valóra válhatott egy álma, hiszen ő bújhatott a regények névadó főhősének bőrébe a Showtime gondozásában kiadott minisorozatban (kritikánk róla itt). Most vizsgáljuk meg a széria alapjául szolgáló regényeket, melyek a Jelenkor Kiadó által kerültek/kerülnek a magyar közönség elé. Az első kötetbe már elmélyülhetünk, míg a második kiadására késő őszig, novemberig kell majd várnunk.
Edward St. Aubyn sorsa látszólag már születésekor eldőlt, hiszen egyenesen a brit arisztokrácia közepébe csöppent. A kívülállók számára egy tökéletes család képe rajzolódott ki, látszólag minden rendben volt Edward szüleivel és magával a családdal is. Viszont ennek a tündöklő, kiváltságos életet mutató falnak a másik oldalán szörnyű dolgok zajlottak. Az előkelő családból származó Roger Geoffrey St. Aubyn úgy erőszakolta meg éveken keresztül saját fiát, hogy erről felesége végig tudott. Edward és édesanyja, Lorna Mackintosh között éppúgy lezajlott az a beszélgetés, amiben a férfi egyfajta vallomást tett anyjának az erőszaktevésről, mint Patrick és Mrs. Melrose között. Lorna és Mrs. Melrose válasza arra, hogy fiát néhai férje folyamatosan megbecstelenítette annyi volt: „Engem is”. Edward kora kamaszként a drogok áldozata lett, igazából az is csoda, hogy egyáltalán életben maradt, annyi szert tömött magába, úgy, hogy sokszor nem is törődött azzal mit vesz be mivel.
Edward apja halálakor döntött úgy, hogy papírra veti ezzel kapcsolatos gondolatait és megrázkódtatásait amolyan öngyógyító folyamatot beindítva a múlt emlékeinek szembenézésével. Azzal az elhatározással kezdett az íráshoz, hogy ha az egész hiteltelen lesz, véget vet életének. Az eredetileg tervezett egy könyvből végül öt lett, melyek hatalmas sikert arattak.
Magyarországon eddig az első három regény jelent meg a Jelenkor kiadásában, egy kötetben. Ezek a Nincs baj, Baj van, és a Van remény címet viselik. Az írót diszlexiájából kifolyólag lenyűgözték a mondatok, azok ritmusai és a szavak, hiszen nehezen ért a szövegek végére. A regényei éppen ezért könnyen olvashatóak és értelmezhetőek. Írásait pörgetve könnyen a címszereplő bőrébe bújhatunk, miközben részletesen illusztrált leírást ad mindenki másról is. A tájak megelevenednek az olvasó szemei előtt. Minden ami papírra van vetve teljesen valóságosnak hat, olvasás közben átélhetjük azokat a fájdalmakat, megpróbáltatásokat melyen a szereplők keresztül mennek. Hiszen itt nem egyedül Patrick az áldozat: ott van az alkoholizmusba menekülő anya, a sokat tűrő barátok, az angol arisztokraták áldozatává váló nők.
A Nincs baj c. regényben Patrick gyerekkorát olvashatjuk, melyben még mindenki próbál úgy tenni mintha minden a legnagyobb rendben lenne a Melrose család háza táján. Itt tanúi lehetünk egy rendkívül sötét és fájdalmakkal teli gyerekkornak. A Baj van címmel ellátott részben Patrick már fiatal felnőtt és éppen apja maradványaiért érkezik New Yorkba. Ebben a részben megfogadja, hogy felhagy önpusztító életmódjával, a drogokkal, az alkohollal, de ez az elhatározás nem tart sokáig, hiszen már a szállodába érve él a szerek nyújtotta örömökkel.
A harmadik, Van remény című regényben a főhős harmincéves, itt jogot tanul, hogy ügyvéd lehessen. Túl van egy elvonókúrán, viszont még mindig gyötrik gyerekkori emlékei, miközben visszatérő rémálmai vannak. A regény akkor éri el csúcspontját, mikor Patrick próbálja elmondani barátjának az apja okozta szörnyűségeket, azt amiről eddig senkinek sem mert beszélni.
Edward St. Aubyn végig a fekete humor és az erős dráma keverékével operál, írása szórakoztatóan kritizálja az angol arisztokráciát, mégis emberközeli módon mutatja be a gyötrelmeket, amin a címszereplő és Ő maga is keresztülmentek.
Ezúton is köszönet a kiadónak, hogy biztosította számunkra a könyvet.
Senkinek se volna szabad ilyet tenni a másikkal
