Fülledt utcák (The Deuce) 2-3.évad – kritika

Fülledt utcák (The Deuce) készítők: George Pelecanos, David Simon, szereplők: James Franco, Maggie Gyllenhaal, Gbenga Akinnagbe, Gary Carr, Margarita Levieva, David Krumholtz, amerikai drámasorozat, 55 perc, 3 évad, 25 rész, 2017 – 2019

Tökéletes korszakalkotás

Nem durrant nagyot, viszont a nosztalgiasorozatok szerelmeseinek irtó jó hangulatú és atmoszférájú kikapcsolódást tud nyújtani ez a széria. Az első két évad a hetvenes, míg az utolsó évad a nyolcvanas évekbe kalauzol el bennünket egy kiemelkedő zenei aláfestéssel és egy megérdemelt lezárással.
Az első évadról már írtuk, hogy nagyon jól hozza, amit beígért, így a nemi szervek, a mellek és a céltalan városábrázolás a megalkotott korrajzzal hibátlanra sikerült, viszont a karakterek kicsit unalmasra és tét nélkülire sikerültek. A második évad ezt igyekszik kompenzálni, azonban még itt sem sikerül tökéletesíteni a jellemeket, mivel elég általános témákat igyekszik megragadni. Elsősorban a hetvenes évek végén megfogalmazódó női egyenjogúság, az emancipáció és a feminizmus kapnak nagy szerepet, valamint ez az időszak a virágkora mind a prostitúciónak, a pornónak és a night cluboknak. Vincent és Frankie még több klubot és bordélyt kap, Lori Madisonnak sikerül befutnia pornósztárként és Eileen, azaz Candy pedig nagyon igényes művészpornókat készít, amiből talán minden másodikat elismernek. Nagyon király filmes reflexió tanúi lehetünk, ahol elkészítik az első pornófeldolgozást Red Hot címen, ami a Piroska és a farkas szexuális átirata. Innen már csak egy lépés a mindenféle kultuszfilmek átiratai, mint mondjuk a Forrókezű Edward és a Száll a krapek lécére (ezeket mind a Jóbarátokból vettem, de simán lehetnének létező címek is.). Így ez az évad leginkább az újszerűségről és a város erkölcsi fertőjéről szól.A harmadik évad már egy sokkal drámaibb hangvételű évad, ahol nagyon érződik, hogy mindenkitől szépen és tisztességesen szeretnének elbúcsúzni az alkotók. Ez olyannyira sikerül, hogy erre az évadra kiforrnak a karakterek és bár lehet az elfogult ’80-as évek miatti rajongásom – vagy csak szimplán ennyivel impulzívabb volt ez a korszak -, de a hangulat, a zenék, a ruhák irtó jól elvitték a hátukon a sorozatot. A drámai szálra nagyon erősen rájátszik az AIDS tombolása is, és mivel leginkább a szexről és az ezekhez köthető szakmákat láthatjuk, így a leggyakoribb halál is ehhez fűzhető.A történeten már az elejétől fogva érződik, hogy kezd kifutni egy elmúlás felé, ami a Deuce átalakulását eredményezi. Itt vannak Frankie és Vincent, a nagymenő ikerpár vállalkozásai, akik szeretnének még inkább a csúcsra törni, így Frankie temperamentumosabb személyiségével kicsit a kelleténél jobban beleássa magát az alvilág dolgaiba. Vincent és Abby is kapcsolati válságba kerül, ezen kívül Abby egy identitáskeresésbe is belevág mind szexuális, mind egzisztenciális szinten. Candy folyamatosan alkotói válságban szenved, próbál a fiával is valamiféle viszont ápolni, azonban azzal szembesül egy új párkapcsolat lévén, hogy sajnos a múlt nem tűnik el nyomtalanul. Lori is vakvágányra kerül és nem csak az AIDS, de a maffialeszámolások is kezdik elvinni a főbb – és mellékkaraktereket is. Egy nagyon erős pozitív szál a tragédiában Paul és szerelmének története, ahol látunk elfogadói megnyilvánulásokat a homoszexualitásra, ami az egyik legőszintébb eleme ennek az évadnak több fronton is.Az egész sorozatot talán egy langyos melegvízhez tudnám hasonlítani, amiben olykor felcsapnak a hullámok. Ilyenek a legelején megbotránkozást keltő nemi szervek puritán ábrázolása, az autentikus gettó szleng és stílus, a láncdohányzás kimaxolása vagy a más sokszor emlegetett korszakábrázolás. A nyolcvanas évek soundtrackje a legzseniálisabb, minden válltömés, minden dauerolt haj és ragasztott műköröm most ugrál örömében. A sorozat nem csak egy korszaknak, egy korhangulatnak vagy a filmművészetnek állít emléket, hanem magának New Yorknak is. Minden egyes képkockájából kivehető, hogy az alkotók mennyire szeretik a várost, még akkor is, mikor annak a legmocskosabb és legundorítóbb oldalát ábrázolják. Az utolsó rész engedi is minket kicsit mélázni ezen a látványon és hagy minket elgondolkodni, hogy mekkorát változott a világ a ’80-as évek óta. Mi maradt mára az utcai prostitúcióból, a pornóból és ezeket ma hogyan is kezeljük.

A színészek közül természetesen még mindig James Franco dupla szerepben és Maggie Gyllenhaal viszi el a prímet, akik már producerei is a sorozatnak. Talán kettőjük jellemfejlődése a leglátványosabb és leghitelesebb, valamint a sztorik nagy része is köréjük szerveződik. Az utolsó évad egy méltó befejezés, semmi meghökkentő, csak egy szép elengedése ennek a korszaknak, amire mostanában a legjobban szeretünk emlékezni a filmes folytatások és a tv sorozatok kapcsán is.
2. évad

3.évad
 

Hozzászólások

hozzászólás