Fejlesztő: ION LANDS; Kiadó: Merge Games; Platform: PC, PS4, PS5, Xbox One, Nintendo Switch
Ha Cloudpunk futárnak állsz, akkor eszedbe ne jusson kérdezgetni a csomagról, de belenézni meg végképp!
Mikor másfél éve, eredetileg megjelent a játék, akkor borzasztóan sajnáltam, hogy kimaradt. Ki ne szeretne repülő járművekkel futurisztikus megapoliszokban cikázni, miközben a szemét óriási neonreklámok homályosítják el? Olyan filmek korbácsoltak ellenállhatatlan vágyat, mint Az ötödik elem, vagy a (szigorúan) eredeti Szárnyas fejvadász. Ha lehet mondani, itt hamarabb kaptuk meg a cyberpunk hangulatot, mint CD Projekt címadó játékától, ráadásul egy kis indie csapat munkájáról beszélünk.
Időhiány miatt azóta se pótoltam, de ennek most borzasztóan örülök. Hogy miért? Mert belibbent a Cloudpunk új generációs változata. Sokszor elsütöttük már hogy egy-egy felújításnak mennyire jót tesz az erősebb hardware, de a mostani iskolapélda is lehetne. Anno a PC verzió ugyanis még csak-csak rendben volt, de a konzol portok eléggé gyászosra sikeredtek (sem a látvány, sem a teljesítmény tekintetében nem sikerült felvenni a versenyt a számítógépes változattal, vagy szimplán csak kielégítő élményt nyújtani a játékosoknak. Mindjárt rá is térek a PS5-ös extrákra, de előbb azért tekintsük át, hogy mit is tud a játék.
Gyakorlatilag sétaszimulátornak is csúfolhatnánk, ha időnk nagy részét nem valamilyen száguldó, repülő járműben töltenénk. A játék főhőse, Rania velünk együtt csöppen a Nivalisz nevű metropolis sűrűjébe. Élete romokban, korábbról mindent hátra kellett hagynia és hogy megélhessen, munkát vállal a nagyvárosban. A Cloudpunk nevű futárcégnél helyezkedik el, akik csomagszállításra szakosodtak, de az már a történet által feldolgozott első éjszakán nyilvánvalóvá válik, hogy munkaadónk se nem teljesen legális, se nem teljesen veszélytelen foglalkozásba rángatott bele. A nagyjából 9-10 órát felölelő játékidő során aztán mindenféle alakkal összehoz a sors: vannak itt androidok, illetve az alsóbb és felsőbb osztályok furábbnál furább képviselői, a végre pedig talán sokkal többet tudunk majd a pörgő városi életről, mint amit szerettünk volna.
A gameplay maga tehát javarészt abból áll, hogy csomagokat fuvarozunk egyik helyről a másikra. Akció mint olyan nem létezik, vagyis ha lövöldözésre vágysz ne itt keresd. Cserébe viszont van rengeteg dialógus, sok mindenkivel beszélhetünk és a főcsapásról letérve kisebb mellékküldetéseket is vállalhatunk. Időnként döntési helyzetek is kialakulnak, például mindjárt az egyik első fuvar egy ketyegő doboz. A cégnél aranyszabály, hogy a szállítandók természetéről nem szabad kérdezni, ugyanakkor az már rajtunk áll, hogy kikézbesítjük-e végül a problémásnak tűnő pakkot, vagy valahová eltökítjük (természetesen mindkét esetben viselni kell a következményeket).
A javarészt Minecraftra hajazó voxel grafika már korábban is vonzóvá tehette a játékot az erre fogékony közönségnek, PS5-ön viszont sikerült még előnyösebbé tenni – a HDR olyan szinten életre kelti a neon fényeket és egyben a várost, hogy öröm nézni. Továbbá élesebb a kép (talán nagyobb a felbontás, de erre nem esküdnék meg), messzebbre el lehet látni és ami nagyon fontos, hogy nincs akadozás, ami a PS4 és Xbox One változatokat csaknem a játszhatatlanságig sodorta. Borzasztóan sokat ad azonban a Dual Sense kihasználása is. Egyrészt a párbeszédek egy részét (például a központtal folytatottakat) a kontrollerből halljuk (növelve a rádiózós feelinget), másrészt az adaptív ravaszok – lévén vezetési élményt kapunk – nagyon jól ki vannak használva.
Sajnos az irányítás természete nem sokat javult, maradt kissé esetlen, picit nehézkes, ahogy a sok töltés sem csökkent számottevően, hiába immár SSD-ről fut a játék (az egyes városrészek továbbra is külön egységeket képeznek). Ha pedig már a hibákról beszélünk, akkor meg kell említeni, hogy az amúgy jól sikerült szinkron bizony helyenként lyukas – vagyis hiába remek a főbb szereplők orgánuma és beleélése, ha néhány NPC meg egyenesen kiábrándító tud lenni. Sajnos sokszor a dialógusok sem elnyomhatóak, előfordulnak olyan idétlen helyzetek, hogy lebegünk a járművünkkel, hallgatjuk amit kell, de új célpontot még nem kapunk, ahová el lehetne indulni.
A kisebb hibák és az egy idő után jelentkező monotonítás ellenére azt mondom, hogy érdemes belevágni a Cloudpunkba, pláne így kicsinosítva. Illegális csomagszállítás még sosem volt ilyen szórakoztató, persze a játékot azok fogják leginkább élvezni, akik vevők az efféle sokat dumáló, narratívában erős, elbeszélő jellegű játékokra. A megértést szerencsére magyar felirat is segíti, így a nyelv(nem)tudás sem állíthat akadályt a belemerülésben. Az ION LANDS legénysége pedig javában kalapálja következő játékát, ami ugyanebben a metropolisban játszódik majd, de ezúttal már sokkal részletesebb lehetőségekkel és látvánnyal.
Legutóbb ezt teszteltük:
