Fejlesztő és kiadó: Sylph; Platform: PC
Hiába a retro külső, kevés izgalmat kínál a Thrill Penguin, ami még az ügyességi játékok kedvelőit sem fogja különösebben székhez szegezni.
Történet nélkül próbál kedvünkre lenni a Thrill Penguin: Sylph ezúttal mellőzte a szövegelést és a bonyolult mechanikát, a fókuszt pedig reményei szerint az egyszerű irányításra és a szórakoztató játékmenetre helyezte. Tesztalanyunk, akárcsak a fejlesztő előző műve, műfaját tekintve precíziós platformer, amiben reflexünkre és rövidtávú memóriánkra hagyatkozva A-ból B-be juthatunk. A direkció mellett mindössze két gombbal operálhatunk, az alapértelmezett ugrás mellett merülési képességünket is kamatoztathatjuk. Ez utóbbi nem csak azt jelenti, hogy (a vízbe) fejeseket ugorhatunk, hanem eme funkcióval ferde plafonokon és padlókon is csúszkálhatunk.
Közben csapdák között szlalomozva összeomló pallók elől kell menekülnünk, hogy röpképtelen madárkánkkal teljesítsünk összesen hatszor 10 pályát, s ahogy lenni szokott, azok fordulópontjai főellenség elleni párharcok során csúcsosodnak ki. Egyszerűségének köszönhető, hogy nem könnyű darab a Thrill Penguin, ráadásul az időintervallum befejezésétől függően a játék arany-, ezüst- vagy bronzéremmel jutalmaz. Ennek azonban a teljesítmények gyűjtögetését leszámítva nem sok értelmét találtam.
Zene és hangeffektusok szempontjából korrektül sikerült az egyszemélyes alkotó nyúlfarknyi műve, ám le sem tagadhatná, hogy alacsony költségvetésű indie cím – és sajnos a kreatív hiányosságai mellett ez a veszte. Grafikailag persze szemlátomást nem világmegváltó, s ügyesen hozza a C64-korszakra emlékeztető stílust, jómagam ezért is voltam kíváncsi rá. Viszont összességében, főleg a felépítettségét figyelembe véve kifejezetten érdektelen játék.
Legutóbb ezt teszteltük:
