Fejlesztő: Bethesda Game Studios; Kiadó: Bethesda Softworks; Platform: PC, Xbox Series X|S
A Starfield az elmúlt évtized egyik legnagyobb videojátékos dobása, a hosszúra nyúlt fejlesztés pedig az elvárások tekintetében folyamatosan csak nőtt, de a fejlesztőknek sikerült maradandót alkotniuk.
A Bethesda neve az elmúlt esztendőkben főként a Microsoft-féle gigászi költségvetésű felvásárlás kapcsán került rivaldafénybe, ám a kósza pletykákból kiindulva nagyjából 2015 vége óta tudni lehetett, hogy egy olyan címet kotyvasztanak, ami várhatóan hatással lehet az egyetemes gaming világra. A The Elder Scrolls V: Skyrim és a Fallout 4 napjainkban változatlanul tekintélyes játékosbázissal rendelkezik, alkotói ugyanakkor a korábbiaknál még nagyszabásúbb akció-szerepjáték felett bábáskodtak. A Starfield szerénységemet alapvetően olyan ismert univerzumokra emlékezteti, mint például a Star Trek vagy a Star Control, ezért rendkívül kíváncsian vártam, hogy mi kerekedik ki a várva várt űrbéli kalandból.
Sci-fi tesztalanyunk szempontjából módfelett érdekes górcső alá vetnünk a történetét, ugyanis anélkül, hogy bármit kikotyognék róla, maradjunk annyiban, hogy találunk benne egy fő szálat, ami mellett haladunk, noha a játékosra van bízva, hogy miként éli azt át. Ha már egyszer a játékunk színtere voltaképpen a végtelen kozmosz, feladataink a felfedezés köré összpontosulnak. És csak, hogy demonstrációként említsem grandiózusságát, a Starfieldben a pletykák szerint 1000-nél is több, eltérő éghajlati viszonyokkal rendelkező planétát térképezhetünk fel – szóval ember legyen a talpán, aki közülük valamennyire elmerészkedik. Ezek a helyszínek az általam vizitáltak közül mind-mind egyedinek bizonyultak, és az nyersanyagok és tárgyak gyűjtögetése mellett sokszor akár barátságtalan szerzetekkel is meggyűlhet a bajunk, s nem kizárólag mi lehetünk veszélyben, hanem olykor az vadon sem kíméli egymást.
Mielőtt belevetnénk magunkat a Starfield több tucat csillagrendszerének feltárásába, részletesen személyre szabhatjuk karakterünk fizimiskáját. Ezek után pedig elkezdhetünk megismerkedni a bolygókkal és kitalálhatjuk, hogy mentalitás alapján milyen irányba szándékozunk terelgetni hősünket. Öt különböző képességünk (Physical, Social, Combat, Science és Tech) fejlesztésén szorgoskodhatunk, mégpedig úgy, hogyha teljesítjük a hozzájuk kapcsolódó kihívásokat. Azonban az számomra mostanáig érthetetlen, hogy az égitesteken vajon miért nincs sanszunk járművel utazni? Persze, bizonyos szempontból érthető a Bethesda ezen húzása, hisz – teszem azt, a fáradékonyságunk mivoltából – jóval hosszadalmasabbnak bizonyult a végigjátszás. A hátunkra rögzített boost packkel (alias jetpackkel), amit egyébként szintén talentumként tudunk elsajátítani, csupán magasabb helyekre tudunk feljutni.
Hogy mihez kezdünk a zsebre vágott eszközökkel, az lényegében teljesen rajtunk múlik. Építhetünk belőlük űrhajót, fegyvereket, ruhákat, életerőnövelőket vagy fizethetünk zsoldosokat, sőt, olykor még a szerelmi életünk is előtérbe kerül. De nem részletezném az említettnél bővebben, hogy milyen klassz dolgokra lehetünk hivatottak, mivel nagyon hosszú a lista, hogy minden apró, de lényeges lehetőségre kitérjek. Az viszont kétségtelen tény, hogy ennyire aprólékosan kidolgozott rendszert korábban nem igazán nyugtázhattunk.
És leginkább emiatt bizonyult maradandónak a Starfield, ami dacára annak, hogy az NPC-k olykor idétlenül rohangálnak vagy az égbe repülnek, mellette kaptunk egy hihetetlen részletességgel felépített játékot. Mindazonáltal az utóbbi megállapítás az egyik legnagyobb negatívumnak bizonyult, hisz csak akkor tud megfelelően lekötni, ha tisztában vagyunk eme remekmű valamennyi jellemzőjével.
Legutóbb ezt teszteltük:
