Fejlesztő: Nintendo Entertainment Planning & Development; Kiadó: Nintendo; Platform: Nintendo Switch
A Mario testvérek visszatérnek az alapokhoz és ez hosszú ideje a legjobb, ami történt a franchise-zal, ilyennek láttuk mi a Super Mario Bros. Wondert.
A Mario franchise olyan hosszú történelemmel rendelkezik, amit számos más nagynevű sorozat megirigyelhetne a játékiparban. A Nintendo bajszos kis vízszerelője bőven túlnőtt már a házon belüli karaktereken és számos más médiumban is bemutatásra került, legutóbb példának okáért éppen a mozivásznakon aratott osztatlan sikereket. Az irányítást pedig legutoljára a Super Mario 3D World + Bowser’s Fury-ban vehettük át felette. Azonban szerény személyem a Mario okozta katarzist a SNES-es Super Mario World óta nem élte át, ez azonban a Super Mario Bros. Wonder érkezésével úgy tűnik megváltozott.
A Super Mario Bros. Wonderben ismét Bowser tör borsot kedvenc testvérpárunk és világuk lakóinak orra alá. Bowser – aki ezúttal lebegő kastélyával fuzionált – ellopta az univerzum közepét jelentő csodavirágot, ezzel káoszt és romlást hozva a lakóknak. Nem fogjátok kitalálni, de csak mi (lokálisan, akár 3 baráttal kiegészülve) tudjuk ezt visszaszerezni és a napot megmenteni. Mindezt egy elég terebélyes térképen tesszük, ami különböző tematikus világokra van osztva. Ezek a tematikus világok pedig megannyi pályára kerülnek további bontásra, ahol a varázslat történik. A fő célunk a magok gyűjtögetése, melyet a pályák sikeres abszolválásáért, titkok megtalálásáért, vagy éppen játékbeli fizetőeszközökért kaphatunk. A teljes kaland olyan 10 óra alatt letudható, de akik mindent is összegyűjtenénk, azok bőven számolhatnak dupla ennyi idővel is.
A fent említett pályák és az egész játékmenet különlegessége pedig abban rejlik, hogy a Nintendo-nál dolgozók igazán szabadjára engedhették a fantáziájukat. Alapként megtartották a klasszikus 2D-s, általában balról jobbra haladós mechanizmust és már említett SNES epizódból megismert világtérképet és ezt tették nagyon maivá, nagyon modernné és eszeveszettül szórakoztatóvá. Néha még bizonyos kikacsintásokat is láthatunk egyéb zsánerbeli ötletekre. Bekerültek új képességek is, valamint a néhány olyan mechanika, amiket nem szeretnék ellőni, mert mindenkinek magának kell átélnie. Örömömet azonban egy kicsit beárnyékolja, hogy a megújulás inkább csak felszíni és a valódi innováció hiányzik a Super Mario Bros. Wonderből, ami igazán magasra emelhette volna azon a bizonyos piedesztálon.
Technikailag hozza a kötelezőt, de azt gondolom, hogy ezt el is várhatjuk egy Nintendo belső címtől (bár lehet ennek iparági standardnak kellene lennie). A látvány mesés, nagyon színes és csodás a művészeti stílus is. A Super Mario Bros. Wonder futásával sem volt gondom a tesztidőszak alatt, egyetlen hiba, vagy belassulás nélkül tette a dolgát. Ez a konzisztens teljesítmény pedig egyaránt jellemző dokkolt és handheld üzemmódban is. Gondolom nem fogtok meglepődni, de audió szinten is remekel a játék, minden hang kristálytiszta és remekül szól, a muzsikák pedig gyakran maradnak velünk a játék befejeztével is. A játékban fellelhető lokális és online co-op többjátékos mód is, ami sokat tesz majd hozzá az élményekhez legyen szó gyerekekről vagy barátokkal való játékról. Arra viszont nem árt odafigyelni, hogy közel maradjunk a koronát viselő játékoshoz, mert a kamera hozzá igazodik és ez gyakran vezet majd nem kívánt elhalálozásokhoz.
Összességében nagyon elégedett vagyok a Super Mario Bros. Wonderrel, remek szórakozást nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt, emellett hozza a kötelező Nintendo minőséget, amit elvárunk. Van benne működő lokális és online co-op multi, ami szintén sokat ad az amúgy sem elhanyagolható értékeihez. Mindezek mellett az üdvösséghez talán nagyobb reform kell, de ennek ellenére is egy nagyon ajánlott és kedves darab. Ugorjatok bele, ha tehetitek!
Legutóbb ezt teszteltük: