Egy zuhanás anatómiája, rendező: Justine Triet, írta: Justine Triet, Arthur Harari, szereplők: Sandra Hüller, Swann Arlaud, Milo Machado Graner, Antoine Reinartz, francia thriller, dráma, krimi, 150 perc, 2023, 150 perc, 2023(16)
A szabadesés következtében egy emberi test meglepően hamar eléri a végsebességét a relatív nagy légellenállásnak köszönhetően. Ezért lehetséges, hogy egy repülőszerencsétlenség kapcsán 10000 méter magasan a géptestből kirepült stewardess túlélte a földet érést ‘72-ben. Míg vannak, akik egy kőben elbotlásba belehalnak. Rengeteg dolog idézhet elő zuhanást, és a kimenetelek száma végtelen. Az Egy zuhanás anatómiája művészi érzékenységgel keresi a gravitáció kíméletlen erői mögött húzódó előzményeket, motivációkat, indokokat, ami egy férj és szerető apa tragikus halálához vezetett egy hegyvidéki ház felújítása közben. Felejtsd el Poirot meg Columbo nyomozásait, a Cannes-i Arany Pálmát nyert film a tettes megtalálása helyett sokkal érdekesebb rejtélyekbe avat be minket.Amikor az ember egy szerzői filmre ül be a moziba, akkor mindig valami különlegesre, zsánerek kliséin túllépő filmet szeretne látni. Sokszor ez azzal jár, hogy kísérletező történetmesélés útvesztőjébe kerülünk, ami meghökkenteni, kimozdítani akar minket a komfortzónánkból, groteszk humor, mély lelki drámák, vagy nagyon hétköznapi, dokumentarista stílus szegélyezi utunk a mozgóképes kalandban. Azonban az igazán értékes művészfilmek nem hivalkodnak a formaiságukkal, csak felhasználják a szabad filmezést az emberi sorsok minél hitelesebb bemutatására. Az Egy zuhanás anatómiája ilyen film, és a díjaihoz méltán a játékidejének mind a két és fél órája megérdemli teljes figyelmünket.Justine Triet francia filmrendezőnő alkotása egy gyilkossági vád felgöngyölítése körül forog. A gyanúsított Sandra Voiter (Toni Erdmannból ismert Sandra Hüller játssza) német származású sikeres írónő. Férje Samuel (Samuel Theis), akit a francia Alpokban található házuk előtt talál meg a délutáni sétából visszatérő fiúk Daniel (Milo Machado Graner) összetörve, mert feltételezhetően leesett valamelyik emeletről. Azonban az idegenkezűséget nem lehet kizárni, ugyanis a halálos baleset időpontjában Sandra is otthon volt, bár állítása szerint aludt a szobájában.
A dolog persze nem ennyire egyszerű, ugyanis a mozink azzal indít, hogy a sikeres írónőhöz egy riporter érkezik, de az emeleten épp szigeteléssel barkácsoló Samuel feltételezhetően szándékosan elkezdi üvöltetni a ház hifi rendszerén keresztül 50 Cent P.I.M.P. c. számának instrumentális feldolgozását, amikor a diktafon beindul, és az újságírónő felteszi az első kérdést. És ez még csak a kezdet, rengeteg olyan fordulattal szolgál, ami folyamatosan új megvilágításba helyezi a szereplőit, kezdve azzal, hogy Daniel, a fiúk súlyosan látássérült, egészen addig, hogy Sandra az ellene indított eljárás kapcsán egy ügyvéd barátját kéri fel a védelmére, aki iránt láthatóan mélyebb érzésekkel bír. Mégsem ezek a szenzációs fordulatok adják a film sava borsát, hanem az a mód, amilyen érzékenységgel és odafigyeléssel lett vászonra álmodva.Az Egy zuhanás anatómiája kiválóan egyensúlyoz a vétkesség és a felelősség kérdései körül. Teljesen realista módon járja körül a témát, nagyon alaposan bemutatja egy ilyen jogi procedúra lefolyását a kezdeti sokktól, a hónapokon át tartó nyomozáson, vizsgálatokon és kihallgatásokon át, az évekig húzódó bírósági tárgyalás sorozatig, ahol mindig kerül elő egy újabb bizonyíték. Mégsem tárgyalótermi drámát látunk elsősorban, nem akar újabb Tizenkét dühös ember lenni. Treit női rendezőként teljesen máshogy áll az ügyhöz, a film cselekménye alatt nem célja feltárni Sandra bűnösségének vagy ártatlanságának bizonyosságát, mégis egy nagyon mély empátiát alakít ki a szereplők iránt. A film egyik drámája, hogy Daniel kiemelt tanúnak számít a tárgyalás kapcsán, ezért teljesen megváltozik a kapcsolata az édesanyjával, mert az ügyészség felügyelőt küld mellé, hogy ne történhessen befolyásolás kettőjük között. Tehát úgy szakítják el tőle a fiát, hogy közben mégis együtt él vele, de folyamatos megfigyelés alatt. Közben a különböző bizonyítékok kapcsán megismerjük Sandra és Samuel kapcsolatát is, ami jellemzően több kérdőjelet állít az ügyhöz, mint megoldást. Ugyanis Samuel is íróként tevékenykedett, de egy bizonyos ponton túl Sandra lett a sikeresebb kettőjük között, és ő inkább az apaszerepet választotta, ami sok feszültséget teremtett a házasságukban. Ezekből a tényekből kiindulva egy nagyon plasztikus, végtelenül életszagú, és nagyon izgalmas nyomozás indul el a karakterek lelki életének mélyébe, aminek a gyilkosság gyanúja csak keretet, vagy inkább apropót ad. A valódi felismeréseket a hétköznapi életünk, kapcsolataink, emberi motivációink kapcsán felállított tükrökben látjuk meg.Rendezők ritkán szokták színészeik nevén nevezni a szereplőiket, ha mégis, arra jó okuk van, mint mondjuk A nagy zabálásban. Ebben a filmben sem véletlen, Justine Triet direkt Sandra Hüllerre írta a főszerepet, nevén nevezve őt a forgatókönyvben, és Samuel Theis is így játssza férjét a filmben. A színészek azonosulásánál ez csak a kezdet, valóban együtt tudunk lélegezni mindkettőjükkel. Viszont akit külön érdemes kiemelni, az Daniel, a látássérült fiúk, az őt játszó Milo észrevétlenül uralja a filmet. Igazán izgalmas, hogy egy vizuális érzékelésében akadályozott elsődleges szemtanúnk van, akinek a többi érzékszerve által feldogozott információk adják a nyomozás egyik alapját.
Ezzel közvetetten a nézőnek is üzen: ne a szemünknek higgyünk, adjunk teret a többi érzékszervünknek is! A film gyönyörűen vezet minket ebbe a valóságba, és nem kísér minket odáig, mint Derek Jarman vakon rendezett Blue című hipnotikus mozija, ahol végig egy kék képernyőt nézünk különleges narrációval, de különlegesen komponált közeli képeivel garantálja, hogy folyamatosan nézőpontot váltsunk, akár a tárgyalt gyilkossági ügyben, akár a valódi főszereplő kilétében, akár a morális értékítéletünkben.
Az Egy zuhanás anatómiája mozgóképes szépirodalom. Olyan filmművészet, ami valódi emberi minőségeket tárgyal, és mondanivalója által felül tud emelkedni a korszakon, amiben készült, akár egy Bűn és bűnhődés, vagy a Goirot apó. Történetének súlya van, és ahogy az szépírók a szavakkal, úgy a rendezőnő a képekkel játszik mesterien, hogy ezt a súlyt érezzük, és a megfelelő pontokon adhasson feloldozást. Amennyiben valaki szerzői filmes csemegére vágyik, amiről még napok múlva is lehet elmélkedni, és mély beszélgetéseket folytatni magunk és mások megismerése érdekében, akkor ez a film tökéletes választás. A többiek messziről kerüljék, mert komolyan megüthetik magukat a tömegvonzás törvényei szerint…