Fejlesztő és kiadó: Konami; Platform: PC, Xbox Series X|S, PS5, Switch
Rövid idő után ismét Castlevania játékokat felvonultató aprócska gyűjteménnyel jelentkezik a Konami. A japán cég a korábbinál hálásabb összeállítással rukkolt elő, ugyanis a Dominus Collection-ben olyan epizódok kerültek terítékre, melyekhez előzőleg keveseknek volt szerencséjük.
Nem kellett sokáig várnunk a második Castlevania gyűjteményre, mivel a 2021-ben debütált Castlevania Advance Collection után a Konami ezúttal három eredetileg Nintendo DS-re és egy árkád gépekre szánt (anime fókuszú) Castlevania játékkal kedveskedik. A rajongók mostantól napjaink platformjain is belevághatnak a Castlevania: Dawn of Sorrow, a Castlevania: Portrait of Ruin és a Castlevania: Order of Ecclesia nagyívű kalandjaiba, továbbá kisebb meglepetésre amolyan extraként a franchise második felvonása, a Haunted Castle is a pakk részét képezi. Ám amennyiben ez nem volna elég, telhetetlenségünket csillapítja, hogy az alkotók az 1987-es klasszikushoz készítettek egy remake-et, amely nem 100%-ban másolata annak, hanem szinte teljes újragondolása.
Tömören és dióhéjban ezt kínálja a három metroidvania és az 1+1 beat ’em up zsánerű címet magában foglaló Castlevania Dominus Collection. Azonban a távol-keleti fejlesztők kissé fukarul bántak az egyéb tartalmakkal, hiszen a visszahallgatható HD minőségű muzsikákat és a galériát (ahol a trilógia kapcsán képregények, borítótervek és vázlatok között böngészhetünk) leszámítva semmi eget rengetőt nem kapunk a 25 eurót rugdosó teljes árért cserében. Bár elméletileg az sem mellékes, hogy verzió szerint kiválaszthatjuk, hogy az amerikai, a japán, az európai, valamint az Order of Ecclesia apropóján akár a koreai változatot szándékozzuk nyüstölni, de akármennyire próbáltam belemélyedni Belmont-klán történeteibe, az ég világon semmiféle különbséget nem véltem bennük felfedezni. Állítólag régen, tehát a játékok első megjelenéseinek idején a nehézségi szint és persze a hivatalos titulusok között voltak érdemi különbségek, de úgy tűnik, a mostani tesztalanyunk kapcsán mindez tárgytalannak bizonyult.
Valamennyi játékot kiegészítettek grátisz tulajdonságokkal: az egyik ilyen funkció a visszatekerés, melyet gombnyomással aktiválhatunk és egészen addig visszarepülhetünk a virtuális időben, míg fel nem töltődik az életerőnk. A másik újdonság pedig a két kijelzőt használó gamereknek kedvez: ez által kicsivel átláthatóbbá válik a térkép használata, ami szimpla monitor esetében egyébként mindhárom RPG ihlette Castlevania rész tekintetében kissé tömör megjelenítési hatást nyújt, hiszen ebben az esetben egyetlen képernyőre összpontosulnak a hősünkkel kapcsolatos információk is. Maguk az átiratok alapvetően remekül sikerültek, bár való igaz, hogy korábban csak a Portrait of Ruinhoz volt futólag szerencsém – pechünkre a mostani megjelenés alkalmával hiányzik eme címből a lokális multiplayer mód, bár úgy vélem, hiányozni talán nem igazán fog. Ugyan egyszer-kétszer tapasztaltam váratlan kilépést, de szerencsére nem volt olyan bosszantó, mint amilyen lehetett volna, ugyanis barangolás közepette számos mentési pontot találni.
Meglehet, hogy picike, ám vállalható gyűjteményként jellemezném a Castlevania Dominus Collectiont, mondhatni ínyencség a metroidvania, de legfőképpen a sorozat kedvelői számára. Habár igazán friss tartalmat nem igazán találunk benne (leszámítva a vadiúj Haunted Castle-t, meg azt, hogy a játékok szélesebb körben valójában mostantól válnak ismertté). A három nagyobb volumenű alkotás koponyánként bő 10 óra erejéig lazán leköti az ember figyelmét, ami azért manapság nem kevés.
(A tesztkódot a CENEGA Hungary Kft biztosította.)
Legutóbb ezt teszteltük:
