Bullet Noir – játékteszt (Korai hozzáférés)


BulletNoir0

Fejlesztő és kiadó: WOLCEN Studio; Platform: PC

A bűn városa inspirálta a korai hozzáférésben debütáló Bullet Noirt, amiben a fegyverropogásé a főszerep.

Játékmenete szerint a Hotline Miami, míg vizualitása alapján a Sin City ötvözete a korai hozzáférésben megjelent Bullet Noir, aminek története a bosszú köré épül, mivel főszereplőink egykori közös mentorát brutálisan meggyilkolják. Ennek kapcsán négyen, eltérő helyszíneken összefognak, hogy az elkövetőkön revansot vegyenek, de a karakterek között játszhatóság tekintetében nincs különösebb eltérés, ugyanakkor meg van a személyes motivációjuk, melyek az események végére természetesen összefüggenek.

BulletNoir1

A Bullet Noir már a sokadik variánsa a felülnézetes Twin-Stick Shootereknek és igazából zsáneren belül a The Hong Kong Massacre minden szempontból sokkal kifinomultabb minőséget képvisel. Azért hoztam fel példaként a 2019-ben kiadásra került akciójátékot, mert a WOLCEN Studio jelenlegi alkotása valamelyest arra emlékeztet többek közt annak köszönhetően, hogy gombnyomásra néhány másodperc erejéig lelassíthatjuk az időt és újfent egy maffia birodalommal számolhatunk le. Bár ez utóbbi műfajában csírájában sem tekinthető újdonságnak, de a látvány ezúttal igencsak meghatározó, amely főleg fekete-fehér színárnyalatokban bontakozik ki. Amolyan „extraként” piros, sárga vagy kék színeket csak akkor látunk, ha a készítők okot adtak rá. Ilyennek mondható valamilyen különleges karakter, paradicsomlé, pontszám vagy bármi, vagy bármi olyasmi, ami akár csak egy kicsit elüt az sztenderd megjelenítéstől.

BulletNoir2

Nagyjából 4-5 óra alatt eljuthatunk a Bullet Noir befejezéséig és gyakorlatilag a megszokott tulajdonságokat élhetjük át újra: vagyis egy lövés egy halál (ha minket ér találat, kezdhetjük az elejétől az aktuális pályát), de nem csak magunkra, hanem az ellenfeleinkre szintén igaz ez a megállapítás. Olykor számíthatunk keményebb nemezisek felbukkanására is, akik nálunk jóval több golyót képesek benyelni, így érdemes a lehető legpontosabban céloznunk, mert a muníciónk száma véges. Persze nem maradunk kézifegyver nélkül, de késsel jóval körülményesebb a hentelés. Mindegyikőjük intelligenciáján van még mit csiszolni, hiszen, ha elég távol vagyunk tőlük és a megfelelő szögben, mondjuk félig-meddig takarásban ácsingózunk, akkor könnyedén kiiktathatjuk őket és alkalomadtán a környékükön lévő társaik szimplán rájuk sem bagóznak.

Nem igazán lehet bővebben kivesézni a Bullet Noirt, a jól bejáratott formulát igyekszik eladni a szokásos fegyverekkel (uzi, pisztoly, gépfegyver, katana stb.), de szerencsére mindezt egészen szórakoztatóan teszi. Sajnos nem igazán hoz a stílusba újdonságot vagy színt (a humor kedvéért: legfeljebb csak elvesz belőle) és éppen ezért kíváncsi vagyok, hogy a harmadik negyedévre ígérkező végleges megjelenés (1.0) kapcsán az alkotók milyen újdonságokkal rukkolnak elő.

6. szék

 

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Repose – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Vészhelyzet Pittsburghben 1. évad - kritika
Következő cikk Kevin Bacon kiválóan emlékszik a filmjeiben elmondott szövegeire - videó