Thelma (Thelma), írta és rendezte: Josh Margolin, szereplők: June Squibb, Fred Hechinger, Richard Roundtree, Parker Posey, Clark Gregg, Malcolm McDowell, amerikai akció-vígjáték, 98 perc, 2024., korhatár: 12
Mission: Impossible – senior edition
A Thelma, az a film lett, ami a Ma este gyilkolunknak sajnos itthon nem sikerült. Bennfentesként, okosan, néha egészen viccesen és végtelen szeretettel mesél az idősekről, de talán nem pont úgy, ahogy várnánk. Akció-vígjátékról van ugyanis szó, méghozzá a jobbik fajtából. A tempó persze nem ugyanolyan már, csípőprotézissel hogyan is lehetne, és a tét sem az egész világ megmentése, de azért van itt minden: autósüldözés, csúcstechnika, magányos küzdelem és üdítő kaland. 
Tü-rürű tü-rürű tü-rürű rürü…* A főszereplő a lehetetlen magasság elé ér, az ismert dallam egyre hangosabban szól. Ő rákészül, és felugrik. Aztán a hátára vetődik, és dobálja magát, hogy fel tudjon ülni, de a szekrény teteje még így is elérhetetlen messzeségben van. Nem hiába, 93 évesen már az ágyra vetődés sem kis teljesítmény. Thelma (June Squibb) viszont nem adja fel, határozott célja, hogy mindenképpen kölcsön fogja kérni Mona pisztolyát abból a dobozból ott fent. Habár a kölcsönzés nem pontos kifejezése annak, amit éppen művel, de talán nem is számít, mert Mona ekkor már egyébként sem emlékszik rá, hogy a házában van. Ilyen a demensekkel, az ember könnyebben kihasználja őket. Főleg, ha neki még van célja az életben: Thelmának pedig van, meg fogja találni, és meg fogja büntetni a csalókat, akik átverték. Az küldetés egyébként is jól halad, nem adhatja most fel, hiszen már Ben (Richard Roundtree) rokkantkocsiját is megszerezte. Igaz, hogy Bennel együtt. Még Tom Cruise-nak is voltak segítői, nem?
Josh Margolin, a film írója és rendezője a saját nagyanyja történetét vette alapul: ugyanis a nálunk unokázós csalásnak hívott módon pénzt próbáltak kicsalni tőle, habár a filmben ez meg is történik, ez lesz a konfliktus elindítója. Thelma családja viszont még így is megkönnyebbül, hogy nem lett nagyobb baj, de ő úgy érzi, hogy ezzel teljesen lemondtak róla, és a saját kezébe veszi a sorsát. A film (Tom Cruise által engedélyezve) a Mission: Impossible történetek alapján építkezik. Természetesen egyrészt paródia az egész, de szerethetően és okosan az. Másrészt viszont egy nagyon komolyan vett akciófilm is: a kihívások olyanok, amik 90 felett mindenkinek embertelenül nehezek lennének, de nem csak ezzel operál, az időskor előnyeit és csalási lehetőségeit is ismeri, és nem is fél kihasználni őket.
Az egyik, és talán legnagyobb erőssége is ez, hogy nem az átlagos, középkorú néző szemszögéből mesél, hanem az idősebbek perspektívájából láthatjuk a körülöttünk lévő világot. Ráadásul milyen minőségben! A Thelmát játszó June Squibb a hatvanas évei elején debütált a filmvásznon, korábban elismert színházi színész volt. A már 95 éves hölgy a mai napig aktív, olyannyira, hogy szinte az összes akciójelenetét ő forgatta. A társát pedig nem kisebb színész, mint Richard Roundtree alakítja, a kultikus Shaft megformálója. Neki sajnos ez az utolsó szerepe is, a bemutató előtt 3 hónappal elhunyt. A film vége felé még megjelenik Malcolm McDowell is, egyenesen a Mechanikus narancsból, de egyikük sem a régi nagyságának megkopott szobra, beletették a munkát, ahogyan azt kell. A zsánerhez híven persze a karakterek többsége kétdimenziósra van csak formálva, ez a fiatalabb korosztályon erősebben is érezhető.
Habár a Thelmáról főleg akciófilmként beszéltünk, de azért ez az adott körülmények között igaz csak, mert összességében egy közepes tempójú, jó ritmusú történet, ami időnként vígjáték is. Na nem hahotázós módon, de nagyon-nagyon ügyes humorral, néha egészen frissen-szemtelenül, természetesen végig mély szeretettel. Amolyan vasárnap délutáni családi film, a minőségibb és különlegesebb fajtából, ami még másnap is egy kellemes mosolyt csal az arcunkra.
%20–%20kritika){kind=link}