Fejlesztő: Sonic Team; Kiadó: SEGA; Platform: PC, PS4|5, Switch, Xbox One|Series
Földön, vízen és levegőben: nagyszabású versenyekkel és változatos pályákkal megérkezett a Sonic Racing: CrossWorlds.
Ha csak az oldalunkon lévő Gaming rovat indulását vesszük figyelembe, a SEGA égisze alatt szinte minden évben megjelent valamilyen szónikus nyalánkság, legyen szó filmekről, animációs vagy minisorozatról. Amiben a Sonic Racing: CrossWorlds különbözik a franchise legutóbbi megjelenéseitől az nyilvánvalóan annak tudható be, hogy hosszú évek után végre egy spinoff felvonás került terítékre. Persze nem először kalandozunk el a jól megismert platformeres formulától, olyannyira, hogy igazság szerint időről-időre a versenyzős műfaj sem áll messze a Sonictól. Aktuális játékunk az 1994-es Sonic Drift óta már a hetedik efféle produktum és talán kicsit sem túlzás azt állítani róla, hogy alkotói minden kreativitásukat bevetették, hogy a kissé megfáradt zsánerbe új életet leheljenek. Még mielőtt jobban kifejteném a gondolataimat, annyit azért elárulnék, hogy a driftelés újfent fontos tényezője őrületes sebességű tesztalanyunknak, na, de lássuk hát bővebben.
A Sonic Racing: CrossWorlds-nek tulajdonképpen nem igazán erőssége a története, mondván, hogy az nem adatott meg neki. A futamokon összesen 12 versenyző mérettetti meg magát, és mi vagyunk közülük az egyik. Ám a kupa kiválasztásakor véletlenszerűen mindig hepciáskodik valaki, aki riválisunknak és ebből fakadóan a világon mindenkinél jobban gondolja magát. A kiválasztható figurákat, a várhatóan 2026. szeptemberéig kéthavonta érkező vendégszereplőket leszámítva (úgymint például Pac-Man-, Minecraft-, Mega Man- és SpongyaBob karakterek), gyakorlatilag a széria legnépszerűbb hősei és nemezisei színesítik. Szerencsére a készítők nem tettek különbséget közöttük, vagyis tulajdonságukat tekintve mindannyian megegyezőek, ugyanakkor a járművek tekintetében találunk némi eltérést. Négy különböző típus közül mazsolázhatunk (boost, acceleration, handling, power), s ebből következik, hogy egy valamiben mindig kiemelkedik az egyik verda a másiktól. Viszont ezen kívül mindössze külsőségekben fedezhetünk fel eltéréseket és járgányaink dizájnját külsőleg teljesen személyre szabhatjuk, illetve annyi matricát ragaszthatunk rájuk, amennyit nem szégyellünk.
Ehhez gyűjtögetnünk kell a Donpa Ticket-eket, amikkel a játék jellemzően a versenyek végeztével jutalmaz. Példának okán ennek mennyisége mindig attól függ, hogy ki használta a legtöbb powerupot vagy mondjuk hányadik helyezést sikerült elérnünk. A bajnokságok jellemzően négy különböző pályán zajlanak és a spéci kütyükből mindegyiken szép számmal találunk: megszerzésük – majd megszokottan a véletlenszerű sorsolásuk – után jó esetben megnehezíthetjük ellenfeleink dolgát, de ha a mezőny hátulsó részén kullogunk, szinte villámcsapásra előkelő helyen folytathatjuk a száguldozást. A pályák alapvetően hozzák a versenyzős játékokban megszokott formulát, de a frissen ható szándék jegyében a Sonic Team tán igyekezett egy kicsit meglovagolni a Generations imázsát, ami rövidre fogva azt jelenti, hogy földön, vízen és levegőben vagy akár az űrben is repeszthetünk. De megtörténhet az is, hogy eme elemek bizonyos időközönként összekeverednek, amikor a 3 körös versenyzések közepette az első helyen lévő játékos átroboghat az általa kiválasztott dimenziókapun.
A „négy elem” keveredése egészen egyedi atmoszférát varázsol. A Sonic Racing: CrossWorlds legnagyobb erőssége a változatosságában rejlik, ugyanis másodjára már jó eséllyel nem mérettethetjük meg magunkat ugyanazon a felépítettségű pályán. Egyetlen gépen egyidejűleg maximum négyen is összeröffenhetünk (így a képernyő is ennyi felé oszlik), de ha a neten akarunk ellenfelet keresgélni, akkor a crossplay funkciónak köszönhetően biztos rábukkanunk arra érdemes vetélytársra.
(A tesztkódot a CENEGA Hungary Kft. biztosította.) 
Legutóbb ezt teszteltük:
