Együtt (Together), írta és rendezte: Michael Shanks, szereplők: Dave Franco, Alison Brie, Damon Herriman, ausztrál-amerikai romantikus horror, 102 perc, 2025., korhatár: 16 év
Platóni kapcsolat
Párkapcsolati problémák? Hát Dave Francónak és Alison Brie-nek is kijutott belőlük. Az elsőfilmes Michael Shanks nem csak egy élvezhető horrort hozott össze, de közben igazán releváns kérdéseket is feszeget a 30 év fölöttiek együttélésről. Végre ismét egy olyan film, ahova a románcok és a horror kedvelői együtt mehetnek. EGYÜTT… 
Utoljára talán a Ha tudnád (The Half of It) című nagyon szerethető young adult filmben mesélték el Platón eredetmítoszát a párokról. Eszerint az Androgün–mítosz szerint régen az embereknek négy kezük volt, négy lábuk és két fejük. Viszont így olyan hatalmasak és erősek voltak, hogy Zeusz félelmében kettévágta őket, nehogy az istenek ellen támadjanak. Az emberek ettől gyengék lettek, de ami még rosszabb: azóta minduntalan bolyongnak a világban, keresve a másik felüket. Romantikusan hangzik, ugye? Hiszen igaz és képtelen az egész, ha az első szerelem szemszögéből nézzük. Aztán itt van ez a film, az Együtt, amiben Dave Franco és Alison Brie egy tízéves kapcsolat után hallják ugyanezt a történetet, és így már… Hát, negyven felé az ember azért felhúzza a szemöldökét. Hogy párként összekapcsolódjanak? Teljesen? Mennyire teljesen…?
Főleg úgy, ha a közös életük egyébként is választóvonal előtt áll. Dave Franco karaktere családi traumák miatt megakadt, és a karrierje is legalább ugyanolyan mozdulatlan egy ideje, míg vele szemben Alison Brie egyenletesen halad előre a saját útján, egyenként kipipálva a felnőttség kötelező állomásait. Kettejük kapcsolatában sok a ki nem beszélt bizonytalanság, de ha más nem, akkor a vidékre költözés biztosan segít majd nekik. Ráadásul egy olyan környékre mennek, ahol nemrég egy másik párt is elnyelt a föld. Az új házuk viszont mégsem kísértetjárta, a szomszédság kedvesnek látszik, habár az erdőben furcsa harangok vannak a fákon. A bemutató egészen sokat elárul a történetről (mi nem fogunk), de nem is ez a nagy ötlet benne, hanem annak a felhasználása.
Ugyanis azon túl, hogy a horrorfaktort gyakran kimaxolják, habár számszerűen még így sem sok, csak akkor igazán intenzív ijesztegetés folyik. A legmélyén azonban ez a film mégiscsak a harmincon túli párok kapcsolati nehézségeiről és a korábbi érzéseik újrakeretezéséről szól. Ha pedig még mélyebbre megyünk, nagyon alapos munkát találunk a történetmesélésben is (figyeljétek csak az első és az utolsó jelenetben a ruhákat, vagy a szomszédok bemutatkozását!). Michael Shanks korábban kisfilmeket rendezett, és a forgatás alatt olyannyira nem tört még be a szakmába, hogy a barátnőjével egy szexshopban dolgoztak, hogy legyen bevételük (ezt nem említenénk meg, ha a filmben nem lenne látható ebből egy onnan ingyenesen elhozott kellék).
A két főszereplő a való életben is házaspár, bő tíz éve vannak együtt. Habár a színészpárok közös filmjei nem mindig szoktak jól elsülni (gondoljunk csak a Tágra zárt szemekre!), de bennük azért bízunk. Mindketten kimondottan erősek, egy pillanatig sem éreztük azt, hogy egy igazi pár magánéletébe kaptunk volna túl nagy betekintést, ami ilyen esetekben néha azért előfordul. Rajtuk kívül Damon Herriman volt a film egyetlen érdemi mellékszereplője, aki például a Motorosokból lehet ismerős. Őt is érdemes követni, de a rendező-forgatókönyvíró következő munkája is látatlanban érdekel majd minket, ugyanis az elsőfilmesség gyerekbetegségei egyáltalán nem ütköztek ki az Együttben. Koherens, jó ritmusú, de egyedi filmmel indított.
Azoknak ajánljuk elsősorban, akik a megszokott és polírozott hollywoodi történeteken túl valami egyedi (kicsit eszement) dolgot keresnek, és nem vetik meg sem az emberi történeteket, sem a sikítást.
