
Sub-dom rom-com
A szerelem fáj eredeti címe angolul Pillion, ami a motor hátsó ülését, de ugyanúgy az ott ülőt is jelenti. Ez pedig jól bemutatja a romkom szemszögét is: mélyebb alulnézetből készült, mint a vele egy zsánerben lévők, és a harsány nevetések helyett is inkább feszengős humorral operál. De ha (felnőtt!) nézőként nyitottan állunk hozzá, akkor egy nagyon szerethető és őszintén szép felnövéstörténetet kapunk Harry Melling és Alexander Skarsgård erőteljes kettősével a főszerepben.


A karakterei igazi, élő emberek. Kimondottan élvezet nézni. A felvezetésben írtuk már, hogy a film humora nem harsány, mert gyakran furcsa és kényelmetlen helyzetekből indul ki, de befogadója válogatja, hogy ez feszengést vagy gurgulázó nevetést vált-e ki. (Mi bevalljuk, többször is nevettünk.) Természetesen más, mint egy Richard Curtis-féle romantikus vígjátékok, habár a korai Négy esküvő és egy temetésre rímel a hangulata. Ha pedig lehántjuk róla a bőrnadrágot, akkor a Szólíts a neveden története köszön vissza nagy vonalaiban.
De minek rántanánk le, amikor attól kerek az egész, ha kérlelhetetlenül szexi, mélyen szerethető, és néha egészen szomorú is. Ahogyan egy igazi első szerelem: furcsa, képtelen, vicces és őrült. Teljesen új világot mutat, amiben csak tapogatózva találja meg az ember a szabályokat (ha egyáltalán), de közben új otthont is nyújt. Olyat, mint soha azelőtt. Tudjuk, hogy nem lesz mindenki filmje, de érdemel egy esélyt nem csak színészek, de az eredetisége miatt is. Valentin-napi szívküldi, te vagy a kulcs a lakatomhoz jeligére.


