Kezdődik a 9. Budapesti Klasszikus Film Maraton (szeptember 15-20.), 5 izgalmas filmajánlat


9. budapestiu klasszikus film maratonKezdődik a 9. Budapesti Klasszikus Film Maraton (szeptember 15-20.). A magyar film 125. évében a 9. BKFM „címlapfiúja” a 80 éve született Freddie Mercury, aki éppen 40 éve adott emlékezetes koncertet Budapesten. A Magic Tour hazai állomásáról Zsombolyai János készített filmet, s ennek 4K felújított változata októbertől ismét forgalomba kerül. Idén Mathieu Kassovitz, Mohsen Makhmalbaf, valamint Andrzej Wajda operatőre, Paweł  Edelman lesznek a fesztivál sztárvendégei, akik retrospektív vetítések és mesterkurzusok keretében találkoznak a nézőkkel. A fesztivál rangját jelzi, hogy a Wajda-sorozat kurátora Szabó István filmrendező volt.

További szekciók, infók a fesztivál honlapján

Az idei kínálatból 5, máshol nem látható ritkaságot, vagy vásznon újranézésre javasolt remekművet ajánlunk.

1.) Az 1956-os forradalom 70. évfordulójának tiszteletére kilenc felújított magyar játékfilm kerül ismét nagyvászonra. Az Eljön majd a nap (Jacques Giraldeau, 1957) viszont most kerül először magyar közönség elé. Közvetlenül a forradalom után egy kanadai stáb a magyar menekültekről forgatott. Szegényes ruhájú embereket követ előbb az országúton, majd osztrák táborokban. A bécsi szovjet csillagot a történelem és a kultúra rekvizitumai ellensúlyozzák: épületek, Mozart-szobor után az újjáéledő Opera műsorlapját mutatják a fekete-fehér képek. Az emberekről segélyszervezetek gondoskodnak, nehézkes a kommunikáció a nyelvtudáshiány miatt. Idegőrlő a várakozás, hogyan alakul a sorsuk, mi lesz velük. Az 1956-os magyar forradalom következtében 250 ezer ember menekült el, az óriási tömeget a joggyakorlatban először kezelték „csoportosan befogadható”-ként. A koordináló 17 célország a kezdeti nagylelkűség után már 1957-ben limitálta a kvótákat. A film Montrealig követi a menekültek sorsát, beilleszkedési nehézségeiket, kihasználtságukat. A kérdést fölteszi a narrátor (Robert Gadouas), hogy a semmiért haltak-e meg a hősök a hidegháború közömbös világában, de választ nem tud  adni. A magyar közönség elgondolkodtató következtetéseket vonhat le az interjúalanyok által mondottak és a francia narrátorszöveg közötti eltérések hallatán.

09.18. 19:00 Francia Intézet
09.16. 17:30 Francia Intézet

eljon majd a nap2.) Igazi filmtörténeti különlegesség a Randevú a rakparton (Paul Carpita, 1955, újra bemutatva: 1990) is. A marseille-i dokkmunkás-halárus szülők kommunista fia, Paul Carpita már értelmiségi lett: tanítóként dolgozott, s emellett – javarészt tanítványaival – társadalmilag elkötelezett rövidfilmeket forgatott. 1953-55 között készítette el első dokumentum-játékfilmjét, a Randevú a rakpartont. A keret két fiatal szerelme, de a háttere politikai: a munkások 1949-50 közötti sztrájkja. Az1955-ös bemutató után az engedély nélkül készített, felforgatónak ítélt filmet azonnal betiltották, a tekercseket elkobozták. Az 1980-as évek végén bukkant fel újra a kópia, ekkor restaurálták. 1990-ben kerülhetett újra vászonra ez a különleges, az olasz neorealizmust és a francia új hullámot összekötő „hiányzó láncszem”.

09.16. 19:00 Francia Intézetrandevu a rakparton3.) Puskalövések Camargue-ban összefoglaló címmel mutatják be Jean Durand rövid szkeccseit. A burleszk és az abszurd nálunk kevéssé ismert francia mestere az 1910-es évek elején Camargue-ban forgatta le a fesztiválon először látható, az amerikai vadnyugati filmeket imitáló rövidfilmjeit. A főszerepekben állandó társa, Joë Hamman, s a tanulsága is mindegyiknek ugyanaz: a legjobb a becsület egyenes útja, legyen még oly erős is az aranyláz.
Budapest Classics Lab | rövidfilm összeállítás: A lángoló préri, Száz dollár élve vagy holtan, A halál vasútja 47 perc

09.16. 12:30 Francia Intézet Filmkoncert, a zongoránál: Darvas Ferenc

puskalovesek4.) A 65 éve bemutatott Kallódó emberek (John Huston, 1961) Marilyn Monroe dívaságának jegyében került a programba, s láthatjuk is tündöklését, ha el tudunk tekinteni a mérhetetlen mennyiségű portól, ami belepi csillagát (szó szerint is). Lehetne könnyed hollywoodi sztori: a gyönyörű, bár kétes múltú Roslyn (Monroe) a gyors válás érdekében Renóba jön. Barátságot köt egy rég kiábrándult asszonnyal (a csodálatos Thelma Ritter), s csakhamar összeköltözik Gay-el (Clark Gable), bár a Pilóta, Guido (Eli Wallach) továbbra is udvarol neki. Amikor a játék- és veszélyfüggő Perce (Montgomery Clift) is feltűnik, Roslyn otthonról, szeretetről, bizalomról szőtt álmai komoly veszélybe kerülnek. A három cowboy három különböző módon éli meg, hogy a Vadnyugatnak vége. „A film úgy is értelmezhető, mint ami előrejelzi a kiüresedő Vadnyugatot, a kiüresedő Hollywoodot: az utolsó ikonok fogják be a megmaradt utolsó hat lovat a sivatagból.” – összegez az ismertető.
Clark Gable a film befejezése után két nappal szívrohamot kapott, ami végzetesnek bizonyult. Monroe belekezdett még egy filmbe, de azt már gyógyszer-, és alkoholfüggősége miatt nem volt képes befejezni. A szintén súlyos függő Montgomery Clift 1966-ban, 45 évesen hunyt el.

09.18. 20:45 Art+ Cinema Lugosi terem
09.20. 13:00 Toldi David Lynch terem

5.) Csak nagyvásznon tud érvényesülni a történelem nyers ábrázolásának nálunk úgyszólván elsikkadt remeke, a Margot királyné (Patrice Chéreau, 1994). A filmnek szinte muzeális bemutatója volt, csak 2003-ban került  hozzánk. Feltehetően drága lehetett, hiszen Cannes-ban elnyerte a zsűri díját, s 5 Césart is begyűjtött. Valois Margit hercegnőt (Isabelle Adjani) a katolikus anyakirályné, Medici Katalin (Virna Lisi) hozzákényszeríti a protestáns eretnek Bourbon-Navarrai Henrikhez (Daniel Auteuil). Katalint a szavak szintjén jó szándék vezérli: békét akar a két tábor között. A hatalmi machinációk eredményeként azonban Margit fivére, a neurotikus IX. Károly (Jean-Hughues Anglade) engedélyével az esküvő éjszakáján (1572. augusztus 18.) iszonyatos öldöklés tör ki: a Szent Bertalan-éjszakán csaknem hatezer (más becslések szerint tízezer) párizsi hugenottát gyilkoltak le. A film által felvetett kérdések messze megelőzték korukat: milyen játéktere lehet egy fiatal nőnek akkor, ha az anyja (Virna Lisi a szemvillanásaival, egy ujjmozdulattal is óriási, a tökéletes áspiskígyó, méltán kapta meg a legjobb női alakítás díját Cannes-ban) árucikként kezeli, a fiútestvérei abuzálják? Mint minden magára valamit is adó történelmi film, nem csak korhű rekonstrukciót visz vászonra, hanem keletkezésének korát is leképezi.

09.20. 19:00 Francia Intézet

Itt még rengeteg infó az elkövetkező napokról!

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Orbitals - játékteszt
Következő cikk Serious Sam: Shatterverse – játékteszt