Fejlesztő: Lost Token; Kiadó: Dionous Games, Gamersky Games; Platform: PC
Picit visszatérhetünk az őskorba a Theropods kapcsán – szó szerint értve és technikailag is.
A kitartás egy nagyon becsülendő erény. Rengeteg játék jelenik meg nap mint nap, rákattintunk a videojára, vagy képeire és mindössze pár másodperc alatt el is dől, hogy van-e esélye nálunk. No és oké, hogy rengeteg AI szemét van már, de egy-egy darab mögött meg azért temérdek munka lapul. A Theropods engem megvett – egyrészt ugye kalandjáték, másrészt meg volt valami megkapó az óriás pixeles grafikában. Nem gondoltam sokat, azt hittem pár egyetemista unatkozott és összehozott valamit.
Hát tévedés. Mármint lehet hogy Kostas Skiftas és Sarah Duffield-Harding is voltak egyetemisták és pont egy évtizede, de ilyen értelemben nem találtam infót a Lost Token fejlesztőpárosáról. Arról viszont igen, hogy a játék alapja egy game jamre készült el még 2015-ben és még Flashben – azóta eltelt több mint tíz esztendő. A hosszú fejlesztés okairól csak foszlányok árulkodnak – egyrészt nagyon sokszor újra lett designolva és kezdve a projekt, valamint a kézzel, fázisonként készült animációk is rengeteg időt elvittek. Akárhogy is van, a(z energia) befektetés megsüvegelendő (összehasonlításként íme egy hét évvel ezelőtti teaser, ami meglepően késznek tűnik).
Mint említettem, a Theropods kalandjáték, méghozzá a klasszikus fajtából. Van inventory és tárgyhasználat, igaz egyszerre mindig csak max 2-3 helyszínre korlátozódnak az események. Hotspotból sincs nagyon sok, de azokat érdemes az erre szolgáló, azokat felfedő gombbal (H) csekkolni, mert sokszor úgy beleolvadnak a háttérbe, hogy sima mouseoverrel nem feltétlen lelünk rájuk. No meg azért is, mert a feladványok is olyanok, hogy néha egyszerűbb nem a logikát keresni, hanem mindent végig próbálgatni mindennel.
Na de a sztori: egy flashbackkel indul minden, amiben egy őskori leányka eltéved a dzsungelben. Pechjére egy hatalmas T-Rexbe botlik (ezen most lépjünk túl, hogy nem élhettek egy időben), amitől szülei mentik meg, de sajnos Édesanyja az életével is fizet érte. Később már azt látjuk, hogy a fiatal felnőtté cseperedett amazon immár a köz javát szolgálja, gyerekekkel foglalkozik és vadászgat. Egyszer csak azonban egy nagyon fényes meteorit csapódik be a faluhoz, amelyről kisvártatva kiderül, hogy egy űrhajó és a benne lévő asztronauta is ember. Közben barbárok is betámadják az otthont…. és itt be is fejezném.
Miért is? Mert felvezetés gyanánt gyakorlatilag el is meséltem a Theropods egyharmadát. Szóval a többi maradjon meglepetés, mert a játékidő nem olyan hosszú (gyakorlatilag csak 2-3 óra). Ennyi viszont kellett, hogy el tudjam mondani, a játékban az amazont és az asztronautát is irányítjuk majd. Néha választani is kell, melyikükkel legyünk, de ez ne téveszen meg senkit, csupán a sorrend kérdéses, mindkettejük etapját le kell tolni.
No de hogy értenek szót a felek? Hát sehogy és mi se. Ugyanis az egész játék alatt egyetlen szó sem hangzik el, ha van is “kommunikáció” az gesztikulálással oldódik meg. Van viszont egy olyan feature, ami talán nem mindennapos: tudjuk használni (valamennyire) az NPC-ket is. Ehhez elég rájuk kattintani, meg a kívánt tárgyra és ilyen módon például el tudunk érni olyan dolgokat, amiktől amúgy el vagyunk zárva.
Összességében kellemes kikapcsolódás a Theropods a kalandjátékok kedvelői számára, de inkább csak nekik ajánlanám. Mivel indie projektről van szó, nem fogom elkezdeni firtatni a grafikát, de azért látszik, hogy nem profi munka, az én ízlésemnek némelyik helyszín túlságosan is pixeles megvalósítású volt, ami miatt visszább is vettem a felbontást full screenről egy ablakba, hogy egyáltalán fel tudjam fogni mit is látunk a képernyőn. A másik téma, hogy a Steam Decken való végigjátszási kísérlet csődöt mondott (eleinte működött, aztán már csak a képernyő bal felső negyedét volt hajlandó pásztázni a virtuális kurzor). Végezetül az árra térnék még ki, ami fejlesztési anomáliák ide vagy oda, azért borsos (18 Euro), pláne a játék hosszát tekintve. Ennek ellenére és kíváncsi leszek, hogy előrukkol-e a csapat egy újabb projekttel, figyelni fogom (remélhetőleg nem kell újra tíz évet várni).
Legutóbb ezt teszteltük:
