Idegenek a kertemben

Ingyenes dokumentumfilm-fesztivál lesz a DocuArtban március 25-től 28-ig, reggeltől estig. A négy nap során bemutatott filmek a rendezvény után ingyenesen vetíthetővé válnak felsőoktatási és középiskolai tanárok, mindenféle civil szervezetek és egyéb jószándékú non-profit felhasználók részére. 34 film DVD-n, magyar felirattal, jogtisztán.

A téma: bevándorlók Európában. Mindenféle európai országokban élő mindenféle nációk történetei kerülnek a vászonra.

Deutschland, Deutschland

Sok a „német” film, itt van például Fatih Akın munkája, Németországra gondolok… című sorozathoz tartozó Elfelejtettünk hazamenni, vagy a híres, rasszizmus elleni projektzenekarról, a Brothers Keepers-ről szóló Ez én vagyok!, olyan híres, egytől-egyig bevándorlóktól származó német popzenészek főszereplésével, mint D-Flame, Adé Bantu, Mamadee és Xavier Naidoo.

Ide tartozik még egy brazil szappanoperákat meghazudtoló családi történet köré épülő Apabácsi, és Yüksel Yavuz filmje, a tipikus török-német történetet feldolgozó Apám, a vendégmunkás. Németországban játszódik még az Ének és tánc, két nicaraguai nő szívszaggató története, a ’85-ös, fikciós elemeket is beépítő Vándorkömény, és egy Yoan Pablo Hernandezt, a fiatal kubai boxolót bemutató portréfilm, a Szorítóban. Szintén német a gyűjtemény egyik legszínesebb darabja, a hammi hindu közösség és a többségi lakosság viszonyát boncolgató Újjászületés Vesztfáliában is, amelyben a tiszteletes az éves templomi fesztiválhoz egy helyi gazdától kéri kölcsön az ünnepség egyik elengedhetetlen szereplőjét, a „szent tehenet”.

Az egyik osztrák film, a Fizess és nősülj!, két macedón srác illegális ügyeskedésének dokumentációja. A házasság, mint vágyaik netovábbja itt nem a boldog szerelem beteljesítése, hanem az áhított EU-s útlevél megszerzése miatt válik fontos céllá. A 884-es járat, egy másik osztrák film azt kutatja, milyen temetkezési szokásokat tartottak meg az Ausztriába vándorló törökök, és milyen újabb szokások alakultak ki távol az otthontól.

Mekka felé

Aztán itt van még a 2009-es Dialektus Fesztivál fődíjas dokuja, A „Chicago tömbház”, avagy történetek a liftből, illetve ugyanattól a holland rendezőnőtől (Ingeborg Jansen) még egy film, A mecset árnyékában. Előbbi az antwerpeni, bevándorlók és lecsúszott belgák lakta szegénynegyedben játszódik, utóbbinak a rotterdami Feyenoord stadion mellett épülő gigamecset a központi „figurája”.

A brit filmek közé tartozik a gyűjtemény egyik gyöngyszeme, a Minden jó házasság könnyekkel indul. A rendező, Simon Chambers a két csodaszép, Londonban élő bangladesi lány bizalmasaként megdöbbentően őszinte és intim jeleneteket rögzít, az intenzív érzelmi életet élő, nagyszájú lányok teljes természetességgel zokognak és káromkodnak a kamera előtt. Simon nem kívülálló, hanem családtag,így a néző ebből a szerepkörből figyeli az eseményeket.

Van még belga film, francia, svéd, és a spanyolok: az Egymásra utalva spanyol öregemberek és az őket ápoló latin-amerikai gondozók kapcsolatáról, a Ciutat Vella Sport Klub egy vegyes etnikumú barcelonai kosárlabdacsapatról szól. Aztán jönnek a „szomszédos” történetek: egy szlovák film, az Itt vagyunk egy a második világháborúban Kazahsztánba telepített szlovák család hazatérési kísérletét követi nyomon, a Banángyerekek a Csehországban élő, aránylag népes vietnámi kisebbség életének ünnep- és hétköznapjaiból szemezget.

Magyar vagyok

Végül a magyar filmek. Kísérletező képi megoldásaival, erős zenehasználatával és Magyarországhoz nem kötődő témájával kissé „kilóg” Somogyvári Gergő és Feszt Judit szemledíjas Csempelevél-je, egy Lisszabonban élő, fiatal brazil férfi lírai önportréja. Egészen más filmnyelvi eszközökkel, de szintén portrét fest az Én is magyar vagyok, ezúttal David Yengibarjan, a Magyarországon élő az örmény harmonikás a főszereplő. Füredi Zoltán Szia Nagyi, jól vagyunk! című rövid dokumentumfilmje nem más, mint egy budapesti mongol család születésnapi üzenete a távoli Ulánbátorban élő nagymamának. A gyártó cég felajánlásának köszönhetően bekerült a gyűjteménybe a 2009-es 3 esküvő sorozat. Mindhárom film középpontjában egy magyar nő és egy külföldi férfi házassága áll. Közülük az egyik, a Házi paradicsom, az idei szemlén megosztott különdíjat nyert a dokumentumfilmes kategóriában.

A De majd jövőre bevetjük!-et miskolci antropológus-hallgatók készítették egy mezőségi községben, Széken. Ez már tipikus, többszörösen magyar téma. A Magyarországra vándorló külföldiek magyarok. A filmben mégsem az államhatárok mentén jelenik meg a konfliktus, sokkal inkább a nagyvárosi és a vidéki élet között látható az ellentét, két életforma találkozik, és időről-időre egymásnak feszül.

A Valahol otthon lenni, Almási Tamás dokumentumfilmje mutatja be legpontosabban a „magyarországi migrációs helyzetet”, pedig nem adatokat közöl, hanem élettörténeteket mesél, szigorúan szubjektív szemszög(ek)ből. Főhősei magyarok, akik az egykori Jugoszláviában, Romániában és Ukrajnában születtek, de már régóta Magyarországon élnek. Különböző okokból, néha emberfeletti áldozatokat hozva települtek át az „anyaföldről” az „anyaországba”, ahol megpróbáltak, próbálnak a mai napig otthonra lelni.

Ezek lesznek, meg még ilyenek. idegenekakertemben.hu/letoltheto-filmnapok-programjaA program elérhető>>

Naptárba, fejbe: március 25-28., DocuArt Kocsiszín (Bp., IX., Erkel utca 15.)

Ott találkozunk!

Hozzászólások

hozzászólás