
Bocs kor
Po kalandjai öt év után folytatódnak. A bátor Sárkányharcos végre találkozhat az övéivel, miközben egy minden eddiginél gonoszabb teremtmény ellen kell megküzdenie.

Továbbra is van csetlés-botlás, Po mindig úgy nő fel a feladathoz, hogy közben a közönség jól szórakozik. A cukiságmérő mutatója a sok kis panda láttán kis híján kiakad. A hős identitáskeresése, a szellemvilág bemutatása, a spirituális utazás, a chi felfedezése, a filmes utalások inkább az idősebbeket szólítják meg. Az arányokat sikerült eltalálni, akcióból és poénokból is akad bőven. A kínai kultúra és harcművészet felfedezése során újabb és újabb területekre jutunk el, a karakterek kidolgozottak, talán Kai lett egy kissé súlytalan a korábbiakhoz képest, pedig pont fordítva kéne lennie. Van tanulság, cselekmény, mondanivaló, ahogy az egy családi mozinál ma már elvárható.
Ahhoz képest, hogy a DreamWorks animációs részlege eredetileg az élőszereplős filmek kiszolgálására jött létre, a Disney sikereit megirigyelve elég hamar elkapta a fonalat és folyamatosan ontja magából a jobbnál jobb rajzfilmeket. A frissesség és eredetiség a folytatások esetében is megmarad, bizonyítva, hogy a bőrlehúzást is lehet elegánsan és professzionális módon csinálni. Az első rész sikere utáni lelkesedésben öt-hat részes elképzelésekről nyilatkoztak az alkotók. Jelenleg a harmadiknál tartunk és bár a múlt vonatkozásában kaptunk egy lezárást, ha előre tekintünk, némi kreativitással van még hova folytatni Po történetét. A magam részéről nem féltem a stúdiót.



[…] Teljes cikk olvasása az HETEDIKSOR.hu-n… […]