Fejlesztő: Artdink; Kiadó: Square Enix, Nintendo; Platform: Nintendo Switch
A taktikai rpg-k manapság olyan ritkák, mint a fehér holló, ezért öröm, ha szerencsénk lehet egy-egy eltévedt példányhoz, azonban az igazi kánaán, ha ilyen jól is sikerül egy, mint a Triangle Strategy.
A PlayStation és a PlayStation 2 érában fénykorát élő stílusú játékokból manapság annyira ritkán látni egy-egy példányt, hogy a zsáner rajongói már-már önkívületi állapotban támogatnak minden hasonló kezdeményezést a különböző közösségi finanszírozásban utazó oldalakon. Ezt párosítva a retro és a pixelart cuccokat övező népszerűséggel, várható volt, hogy a Square Enix mint a zsáner veteránja előbb vagy utóbb tető alá hoz valamit. Szerencsénkre ezen törekvésükbe nem mást, mint a Nintendot sikerült belecsábítani, így az Artdink fejlesztőcsapatával gurították az elmúlt évek egyik legjobb stratégiai rpg-jét, a Nintendo Switch exkluzív Triangle Strategy-t. Na de nézzük is meg miért olyan kellemes a játék fogadtatása.
A történet szerint egy kellemesen kialakított fantasy világban járunk Serenoát irányítva, aki a három, hatalomért rivalizáló család egyikének, a Wolffort háznak az örököse. Nem sokkal a nagy Saltiron háború után ezen három uralkodó család között fennálló törékeny viszony által formált, Trónok harcára emlékeztető politikai csatározásban találjuk magunkat. Ami külön meglepő, hogy a vizualitás ellenére igen komoly és fordulatos sztorit kapunk, gyakran olyan magasságokban, melyre az említett széria alkotói is elégedetten csettintenének. Ezért kérem azt, aki a grafika alapján nem ad esélyt a játéknak, legalább az ingyenes demóra menjen rá, ami egészen a 3 fejezetig enged kalandozni, kellemes és elegendő ízelítőt adva. Külön öröm, hogy a demóban elért progresszió tovább vihető a teljes játékba, így, ha bejött, amit nyújtottak onnan folytathatjuk is a kalandot.
Na de ejtsünk néhány szót a taktikai rpg mivoltáról, azok kedvéért, akiknek ez a zsáner teljesen új lenne. Lényegében egy régi stílusú, körökre osztott rpg-től annyiban különbözünk, hogy egy mezőkre osztott pályán belül tudjuk a csatákat vívni, karaktertől függő mezőn való közlekedéssel kiegészítve. Az a megközelítés ad még egy kis plusz taktikázásra lehetőséget, tekintve, hogy igenis számít, hogy melyik egységünkkel mikor és hova lépünk és nem árt erre jól oda is figyelni. Természetesen annak ellenére, hogy ez egy felesleges plusz körnek tűnik, igazából inkább felrázza az eseményeket és előre tervezésre, gondolkodásra ösztönöz. Külön öröm, hogy a szokatlan harcrendszer mellé még egy érdekességet tettek a készítők a játékba, mégpedig a döntéseink súlyát, melyet stílusosan egy mérleggel ábrázoltak. A történet során a párbeszédeknél számtalan ilyen alkalmunk lesz, melyek végül befolyásolni fogják a kalandot és annak végkimenetelét.
Norzelia világa audió és vizuális szempontból is lenyűgöző, a Square Enix-től már jól megszokott, kellemes dallamok csendülnek fel folyamatosan. Számomra hatalmas öröm, hogy a japán mellett, angol szinkront is kapott az átvezetők nagy többsége, ami nagyon is megsüvegelendő dolog egy ilyen stílusú játékban. A grafika úgynevezett HD-2D alapokon nyugszik, ami az aprólékosan kidolgozott pixelart stílust 3 dimenziós hátterekkel párosítja, ami valóban nagyon szemet gyönyörködtető végeredményt ad és folyamatosan beton stabilan is fut a Switch egyre öregedő hardverén.
Összességében a Triangle Strategy egy remek játék és bátran ajánlom azoknak is, akik eddig nem próbáltak még hasonló cuccot, mert remek belépő lehet egy olyan világba, amiről eddig fogalmuk sem volt. A temérdek és nagyon szórakoztató tartalmat egyedi és varázslatos vizualitás kíséri. A harcrendszer jól összeszedett és bár elsőre bonyolultnak tűnik csak némi gondolkodást és taktikázást kíván, amint ezt sikerül felvennünk az egész nagyon élvezetessé és kielégítővé fog válni. Alsóhangon van a történetben egy jó 30 óra, azonban maximalisták ezt még jócskán megfejelhetik, mire mindent titkot letudnak a kaland során és az után. Mire vártok még? Taktikázásra fel!
Legutóbb ezt teszteltük:
