Visions of Mana – játékteszt


VoM key art

Fejlesztő: Ouka Studios; Kiadó: Square Enix; Platform: PC, PlayStation 4, PlayStation 5, Xbox One, Xbox Series S/X

Nagyívű és élvezetes epizóddal tért vissza a Mana széria, ám a Visions of Mana mérsékelt sikere ellenére be is rántotta a sírba a fejlesztőjét.

A Mana játékok igazi veterán korba léptek már, a legelső ugyanis valamikor az előző évezredben, 1991-ben, még Nintendo Game Boy-ra jelent meg Seiken Densetsu (angolul Final Fantasy Adventure) címmel. A pozitív fogadtatás tetten érhető volt, ugyanis sorban szállították a folytatásokat, spin-offokat, remake-ket a Square Enix fejesei. Az elmúlt 17 évben azonban nem érkezett olyan megjelenés, ami a fővonalat erősítette volna, egészen mostanáig, ugyanis a Visions of Mana végre nem a korábbi részeket mímeli, hanem egy teljesen új történetet, de egy régebbi mechanikával hoz el minden evilági JRPG rajongónak. Ennek ellenére a fejlesztőstúdiót birtokló kínai konglomerátum a NetEase be is darálta a céget a megjelenés után, mert borítékolták, hogy nem fogja hozni a várt számokat. Már a megjelenés előtt megváltak a dolgozók nagy részétől és épp csak a szükséges létszám maradt az esetleges hibák kiküszöbölésére, azonban a launch után tőlük is gyorsan megváltak.

VoM screen 01

A komor felütés után evezzünk kellemesebb vizekre és lessük meg miről is szól a Visions of Mana. Főhősünk Val a Tianeea nevezetű tűzfaluból származik és egész életében arra készült, hogy lélekőr váljon belőle, aki a kiválasztottat kíséri a Mana fához, hogy ott a többi elementális kiválasztottal együtt beteljesítsék sorsukat és egyensúlyt teremtsenek a világukban. Tianeea esetében a kiválasztott Val szerelme, a gyönyörűséges Hinna lesz, így kéz a kézben, a falusiak jókívánságaival megerősítve vágnak neki a hatalmas kalandnak. Noha a történet nem éppen egy még le nem rágott csont, azért egészen jól van felépítve és lesz a cirka 40 órás végigjátszás során egy-két kellemes fordulat is. A kaland során természetesen bővülni fog a csapatunk, de azt gondolom, ha többet árulnék el azzal már akár az élményt is csorbíthatnám, így maradjunk inkább ennyiben és térjünk át a játékmenetre.

VoM screen 02

Manapság már ugye a JRPG-k sem annyira hűek a klasszikus körökre osztott játékmenethez, így itt is egy manapság divatos, pörgős akció RPG-hez lehet szerencsénk, mely egy félig-meddig nyitott világú kalandozással került összekötésre. A Visions of Manában megálmodott világ egészen nagy, de a főbb helyszíneket töltőképernyők szakítják meg és emellett sikerült a területeket elég ósdi módon egymondatos npc-kel és végeláthatatlan farmolással feltölteni. Persze mindemellett vannak felfedezendő, titkosabb helyek, elrejtett meglepetések, de nem ez a legerősebb aspektusa a játéknak. A harc kellemes és reszponzív, de a buttonmasherek világában azért nem kell megszakadni a taktikus csaták okozta fejfájástól, ennek ellenére kielégítő és élvezetes a játékbeli csatározás. Természetesen nem maradhat el az alap fejlődési rendszer melynek során a karakterek egyre erősebbek lesznek és ezt még meg is fejelik egy a szereplőkhöz egyesével hozzárendelhető elementális kasztrendszerrel, aminek hála még combosabbá tehetjük őket és a lehetőségek tárháza is tovább nő.

VoM Screen03

A technikai aspektus is több mint kielégítő, a Visions of Mana grafikája nagyon erős, a legszínvonalasabb animéket megszégyenítő látványvilágot tárták elénk a Ouka Studios ezen vonalért felelős dolgozói. Ahogy manapság az dívik, elérhető egy a felbontást és egy a képfrissítést előtérbe helyező grafikai mód, azonban a tesztelt PS5 változatnál én nem nagyon láttam a kettő között számottevő különbséget, természetesen (bár ez egyéni preferencia) a fluidabb képfrissítés mellett döntöttem huzamosabb ideig és mindent rendben találtam. Talán az fura egy kicsit, hogy a velünk forgó minitérkép hajlamos egy kicsit akadozni mozgás közben, de ez egyáltalán nem zavaró. A hangok is rendben vannak, első osztályú a szinkron, de ahogy az lenni szokott ennél a stílusnál a zenék hosszú távon idegőrlőek lehetnek, így lehet néha kell egy kis kiugrás a játékból.

Összességében tehát azt kell mondjam a Visions of Mana egy felettébb élvezetes és szemet gyönyörködtető játék, mely méltón viszi tovább a széria örökbecsű elődeinek örökségét. Bár van benne némi elavult és egy kicsit monoton harcolós/farmolós vetület, azt gondolom a klasszik JRPG fanokat ez nem igazán fogja zavarni. Természetesen nyugodtan bárki és bátran tehet vele egy tiszteletkört, mert garantálom, hogy itt senki sem fog csalódni az asztalra tett produktumban.
Egy szónak is száz a vége irány Mana fa és mentsük meg a világot!

(A tesztpéldányt a CENEGA Hungary Kft. biztosította.)8.szék

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Yars Rising – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Donald Trump életrajzi mozija megkapta a hivatalos előzetesét
Következő cikk Steve Martin és Martin Short baráti csevegése filmekről, múltról, buktákról